Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdaság helyi érdekvédelme a két világháború között / 167. o.

megjelölésével akár írásban, akár szóban kérte a bizottság elnökétől, vagy ha a bizottság elnökét a községi elöljáróság, városokban a városi tanács vagy a polgármester valamely ügyben közgyűlés tartása iránt megkereste. A közigazgatási hatóságok, továbbá a földművelésügyi minisztérium alá tartozó közhivatalok vezetői vagy ezek kiküldöttei, ha a községbe vagy városba valamely gazdasági közügyben kiszálltak, szintén kérhették a mezőgazdasági bizottság közgyűlésének összehívását és megjelölhették annak idejét. Ilyen esetben össze kellett hívni a közgyűlést. A mezőgazdasági bizottságok közgyűléseit lehetőleg közhatóságok, közhivatal vagy gazdatársadalmi szervezet alkalmas helyiségében kellett megtartani, amelynek a célra való átengedését az elnöknek kellett előzetesen kieszközölnie. Községháza, városháza üléstermének mezőgazdasági bizottsági ülés tartására való átengedését - ha abban az időben közigazgatási célra igénybe véve nincs nem lehetett megtagadni. A mezőgazdasági bizottságok közgyűlését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezette. A közgyűlés határozatképes volt, ha az összes tagoknak legalább egyharmad része jelen volt. A közgyűlések nyilvánosak voltak. Ettől azonban el lehetett térni, amennyiben azt a tárgyalásra kerülő ügy indokolta. Ilyen esetben az elnök a közgyűlés előzetes határozata alapján a nyilvánosságot kizárhatta. A gyűlések nyugodt és zavartalan lefolyásáról az elnöknek kellett gondoskodni, aki ügyelt a rendre és például az ülésteremből kiutasíthatta a hallgatóság közül azokat, akik a tárgyalást zavarták. Amennyiben ez nem sikerült, megfelelő intézkedésekért az illetékes hatósághoz fordulhatott, amely a mezőgazdasági bizottság ülésének zavartalan lefolyásához a szükséges intézkedések elrendelését meg nem tagadhatta. A napirendre tűzött tárgyak abban a sorrendben kerültek tárgyalásra, amint azok a tárgysorozatba fel voltak sorolva, ám a közgyűlés a jelen lévő rendes tagok többségének határozatával ezt a sorrendet meg is változtathatta. Senkinek sem volt szabad a tárgyhoz szólni, mielőtt jelentkezett és az elnöktől engedélyt nyert volna. A felszólalás a jelentkezés sorrendjében történt. Az elnökön kívül senkinek sem volt szabad valakit előadás közben félbeszakítani. Az elnöknek azonban jogában állt a szónokokat a tanácskozás tárgyához visszaterelni és szükség szerint rendre utasítani. Ha a figyelmeztetés vagy rendre utasítás ugyanazon beszéd alatt kétszer érvénytelenül megtörtént, az elnök az illető szónoktól a beszéd folytatásának jogát megvonhatta. Ellenszegülés vagy rendzavarás esetén az elnöknek jogában állt a gyűlést felfüggeszteni. A közgyűlés minden tagjának jogában állt akár előzetesen írásban, akár a tárgyalás folyamán módosító indítványokat tenni az előadói javaslathoz. Külön 175