Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Vadász István: Társasági- társadalmi élet Tiszafüreden a századfordulón / 151. o.

ugyanakkor igen dinamikus fejlődés volt. Mindezt jól tükrözik Tiszafüred népesedési adatai is, hisz a helybeliek számára továbbra is "városként" titulált település lakosságszáma 1870 és 1910 között (négy évtized alatt) 7165-ről 972l-re emelkedett. Az első húsz esztendőben a népességszám gyarapodása gyorsabb (mintegy 17 %-os) volt, s ez a lendület még a századforduló körüli két évtizedben is 10 % fölötti növekedést mutatott. 1900-ban Tiszafüred keresőinek többsége (66,8 %) a mezőgazdaságban talált munkát, s az aktív keresők mintegy 15 %-a az iparban, 12 %-a pedig a közlekedés, kereskedelem, közszolgálat és szolgáltatások terén dolgozott.

3 Ám ha az utóbbiakhoz hozzáadjuk a házicselédként foglalkoztatottak egyébként igen jelentősnek mondható rétegét (230 fő = 6,2 %), akkor azt láthatjuk, hogy a nem őstermelést végzők száma és aránya Tiszafüreden aránylag magas. Ez egyben érzékelhetővé is teszi az egykori mezőváros társadalmának polgári átalakulását. Ez az átalakulás a település szerepének erősödésével is együttjárt, mely nem nélkülözte a központi támogatást sem. Ez az az időszak, amikor a mezővárosból nagyközséggé átváltozó település a kiépülő polgári közigazgatás járási szintű intézményeinek befogadója lesz.

4 Azaz idetelepül a főszolgabírói hivatal, a járásbíróság, az adóhivatal, a telekkönyvi hivatal, a csendőri szakaszparancsnokság, a vámügyőrség, a királyi postahivatal. Mindezt a vasútvonalak kiépülése is elősegíti: 1981-ben a Debrecen-füzesabonyi, 1896ban pedig a Karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasútvonal épült meg, bekapcsolva ezzel a térséget az ország közlekedési rendszerébe. Ez a folyamat együttjárt a műszaki és települési infrastruktúra bizonyos elemeinek megjelenésével is (pl. járdaépítés, utcai petróleum-, majd villanyvilágítás, távírda, telefon, fúrott kutak építése illetve óvoda- és iskolaépítés, orvosi ellátás kialakulása, gyógyszertárak, bankok üzletek megjelenése). Ez azonban a helyi gazdaságitársadalmi vezetőréteg aktív és tevőleges támogatásával zajlott le. Nem egy esetben olyan társasági rendezvények kíséretében, amelyek éppen az adott cél megvalósítását segítették elő (pl. 1891-ben világítási bál az utcai lámpák petróleummal történő ellátásához, adománygyűjtés az 1896-ban felállított "Ezredéves emlékoszlop" elkészítésére). A változások ellenére a település életében a mezőgazdaság volt a meghatározó. A kisbirtokosok (10 kh alatti birtokosok) száma az időszak kezdetén még alig gyarapodott, nagy volt viszont a 100 kh-on felüli birtokosok KSH. Népszámlálás 1900. pp. 372-377. VADÁSZ István: Fejezetek Tiszafüred történelméből. In: Tiszafüredről dióhéjban. Tiszafüred, 1992. pp. 12-19. 153