Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Vadász István: Társasági- társadalmi élet Tiszafüreden a századfordulón / 151. o.

szerepe a földterület használatában. 1893-ban Tiszafüreden 911 birtokos osztozott a település mintegy 26.300 kh-nyi határán.

5 A birtokkoncentrációra jellemző, hogy a 100 kh-on felüli birtokkal rendelkezők száma 34 fő, tulajdonukban lévő földterület pedig 18.702 kh volt. Azaz a birtokosok 3,7 boának tulajdonában volt a tiszafüredi földterület 71,2 %-a. Ki kell emelni még, hogy 5 birtokos (a Léderer testvérek, Hennel János, Lipcsey Imre, Gencsy József és Blau Jakab) 1000 kh-on felüli földtulajdonnal rendelkezett, de jelentős (8 db) volt az 500-1000 kh közötti birtokkal rendelkezők száma is (Lipcsey Mária, Lipcsey József, Lipcsey Tamás, Lovassy Ákos, Kovássy Lajos, Jámbor Ferenc, Ernszt Jakab, valamint Tiszafüred község)/Említést érdemel, hogy a földtulajdonnal rendelkezők legfelső rétegét alkotó 34 tulajdonos között 6 nemesi származású, Tiszafüreden már a korábbi évszázadokban is földtulajdonnal rendelkező családot (a Lipcseyek, Kovássyak, Gencsyek, az Okolicsányi, a Trázsi és a Lovassy család) találunk. Ám a régebbi füredi családok mellett a XIX. század második felében Tiszafüredre kerülő szepességi cipszer eredetű (Hennel, Jusztus), illetve zsidó származású (pl. Ernszt, Blau), a polgárosodás révén felemelkedő tulajdonosok is számottevő földterületet birtokolnak. Ez az időszak, amikor a korábbi céhes kézműipar is modern, szolgáltató kisiparrá alakul át. A régi szakmák differenciálódtak, új, sok esetben városias fogyasztói igényekre utaló szakmák (pl. hentes, cukrász, pék, cipész, borbély, szobafestő, női szabó, órás, nyomdász, fényképész, építési vállalkozó) jelentek meg. Jellemző viszont, hogy az 550 főnyi ipari foglakoztatott 273 vállalathoz tartozott. Ez azt jelzi, hogy a polgárosodó mezőváros iparát a kisüzem túlsúlya jellemezte (melyet megerősít, hogy 163 vállalkozás működött segéd nélkül). 1900-ban egyetlen gőzmalom (a Flamm-féle malom) képviselte Tiszafüreden a gyáripart, 20 fő fölötti létszámmal. Az ipar ágazati struktúrája is a kisipari jelleg, az átalakuló szektor jellemzőiről tanúskodik. Az ipari foglalkoztatottak csaknem fele (229 fő = 41,1 %) a ruházati ipar különböző szakmáiban (pl. szabó, cipész, csizmadia) tevékenykedett, ám szerény társadalmi súlyukat jelzi egy korabeli lapvélemény, mely szerint "... Szabó iparosaink a vagyontalanabb, szegényebb sorsú polgártársainkból kerültek ki."

6 Fontos gazdasági ágazattá vált a kereskedelmi és a hitelélet, illetve egyre inkább növekedett az ágazatban, valamint a közszolgálatban és szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma. A korabeli tudósítások szerint a Magyarország földbirtokosai. Sajtó alá rendezte és kiadta: BAROSS Károly. Bp. 1893. 6 Tiszafüredi Újság, 1909. 34. sz. 154