Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Egy tudós görög a Kiskunságban ( Zavirasz György 1744-1804 ) / 123. o.
Mint kereskedő szerepet vállalt a görög társait érintő ügyekben is, így a gazdasági vetélytársak, a zsidók elleni küzdelemben, amely a XVIII. század végén már egyre élesebb formában jelentkezett. A Jászkun Kerületben - miután a helyi lakosok alig vállaltak részt a kereskedelemben - a kereskedéssel és hitelügyletekkel kapcsolatos tevékenységeket szívesen engedték át a XVIII. században megjelenő balkáni kereskedőknek. A század végére ők bérelték valamennyi kerületi boltot, a települések adófizető lakosaivá váltak, s fontos szerepet töltöttek be a helyi munkamegosztásban. Ekkor kezdtek egyre nagyobb számban megjelenni ezen a területen is a zsidó kereskedők, akiknek beköltözése ellen a Jászkun Kerület települései és a már régóta itt élő, a közösség teljes jogú tagjainak számító görög kereskedők egyaránt tiltakoztak. A Kiskunságban is számos panaszt, tiltakozást fogalmaztak meg a helyi kereskedők a zsidók ellen. 1792-ben a négy felső kiskun helység görögjei a jászkunok főkapitányához fordultak panaszukkal, s kérték, hogy tiltsák meg a főként Pest megyéből bejáró zsidók számára a kereskedést, a lerakatok tartását, amivel jelentős anyagi kárt okoztak az itt élő adófizető görögöknek. A panaszos levelet a felső kiskunsági görögökkel együtt Zavirasz György is aláírta. Szabadszálláson ebben az időben rajta kívül Görög Pap István tevékenykedett kereskedőként, aki szintén szerepel az aláírók között. 54 A Jászkunság egész területén számos hasonló panaszt, tiltakozást rögzítettek az elkövetkező csaknem fél évszázad során. A legélesebb gazdasági harc a Jászságban élő görögök és zsidók között jelentkezett, ahol igen erős volt a görög közösség szerepe és befolyása. A Kiskunságban azonban a kevés számú görög kereskedő a századforduló idejére már nem tudta megfelelő szinten kielégíteni a lakosok igényeit, ezért a Jászkunságon belül itt engedték meg először a zsidók betelepülését hivatalosan is. 1803-ban a Jászkun Kerületben a bérleti szerződéseket az addig megszokottól eltérően nem három, hanem hat évre kötötték a bérlőkkel a tanácsi vezetők. Ezt feltehetőleg az indokolta, hogy erre az időre egy-egy helységben már állandósultak azok a bérlők, illetve bérlőcsoportok, akiknek tevékenységével elégedett volt a közösség, megbízhatónak találták őket, a kereskedők pedig rendelkeztek a megfelelő anyagiakkal a licitáláshoz, és a bérleti díj fizetéséhez. Zavirasz György is újból bérbe vette ugyanazt a boltot és házat, s az ekkor kötött szerződése 1803-tól 1809-ig szólt. 56 Még nem tudhatta, SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 7. No. 9/1972. A folyamatról bővebben: PAPP Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban. In: Zounuk 5. Szolnok, 1990. 25-54. p. SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 9. No. 1/1803. 141
