Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Egy tudós görög a Kiskunságban ( Zavirasz György 1744-1804 ) / 123. o.

kereskedelemtől idegenkedtek, hanem minden ehhez kapcsolódó tevékenységtől is.

44 Az 1791-ben készült bérleti szerződés szerint Zavirasz György egy boltot bérelt Szabadszálláson, amelyhez lakóház is tartozott. A bolt és a ház Szabadszállás központjában a városháza és a fogadó között állott, a templom közelében.

45 A három évre szóló bérleti szerződés csupán a legfontosabb adatokat rögzíti, mely szerint a város évi száz forintért adja bérbe a boltot a kereskedőnek, aki minden vagyonával felelősséget vállal a pontos díjfizetésért.

46 A szerződést Szabadszállás részéről a főjegyző és egy tanácstag, a Kerület részéről az alkapitány és két tisztségviselő írta alá. Zavirasz György aláírása mellett pecsétnyomót is használt. Pecsétjének motívumai nem emlékeztetnek a görögök által ebben az időben használt jelképekre, melyeknek hasonlóságában foglalkozásbeli és vallási összetartozásuk fejeződött ki. A XVIII-XIX. században a görög kereskedők által használt pecsétek többségén három állandónak mondható jelkép szerepelt. A pecsét kiemelt helyén rendszerint egy ívelt horgonyból - esetenként szív alakból - kiemelkedő kettős kereszt látható, melynek fölső szára négyes számjegyben végződik. A jelképek közül a kettős kereszt az ortodox vallás szimbóluma, a 4-es számjegy a 4 % tisztes kereskedői hasznot jelképezte, míg a horgony a vízen történő áruszállításokra utalt.

47 Zavirasz György pecsétjén ezzel szemben a címerpajzsban egy fölemelt kar látható, amely több ágból álló leveles növényt tart, a pajzs fölött pedig egy latin kereszt emelkedik, szárának két oldalán a kereskedő monogramja szerepel görög betűkkel.

48 Zavirasz György boltjában a tényleges bolti munka egy részét bizonyára a vele lakó inasok végezték, hiszen csak így juthatott ideje a szellemi PAPP Izabella: Görögök a jászkunsági haszonbérletekben a XVIII. század végén. In: Múzeumi Levelek 75. Szolnok, 1996. 117-129. p. A helyszínre vonatkozó adat abból a jelentésből derül ki, amelyet a kerületi küldöttség készített a ház és a bolt állapotáról 1804-ben. Ekkor már olyan rossz állapotban volt mindkettő, hogy tűzveszélyesnek ítélték: „...de leginkább a publicumra tekintve a tűz miatt is igen félős és veszedelmes, annál is inkább pedig, mivel ezen roskadt és éppen elavult Épület a Helység Háza és a vendégfogadó között vagyon, mellyhez nem messze költséges szép Temploma is áll." SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 2. No. 1369/1804. SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 9. No. 2101/1791. PAPP Izabella: Kereskedőjelképek a XVIII-XIX. századi görög pecséteken. In: Posztbizánci Közlemények. III. Debrecen, 1997. 166-167. p. SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 9. No. 2101/1791. 138