Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Egy tudós görög a Kiskunságban ( Zavirasz György 1744-1804 ) / 123. o.

vagy Görögország mely könyvtárában lelhetők fel. Különféle görög, latin, francia, német, olasz és magyar írók nyomán (- sok kiadott és kiadatlan művet maga is elolvasott -) az anyagot chronológiai sorrendbe állította a macedóniai Sziátisztából származó Jeorjiosz Joánu Zavirasz. " A hosszú cím pontosan megjelöli az író célját: Zavirasz György ebben a munkájában a görögök közül is elsőként tett kísérletet arra, hogy felkutassa és rendszerezze azt a hatalmas életrajzanyagot - összesen 517 görög író életét és műveit - akiknek munkássága a 350 éves török elnyomás alatt az antik és modern görögség közötti kapcsolatot jelentette. Ezek az írók voltak az elnyomatás idején a szétszórt görögség összekapcsolói, a nemzeti öntudat ébren tartói, s szellemi tevékenységüknek az volt a célja, hogy segítsenek feltámasztani Görögországot a régi fényében, előbb a szellem szintjén, majd ténylegesen is - megszabadítva a török elnyomástól. Az elnyomatás korának íróit az a szellemi irányzat jellemezte, mely szerint az ókori formákhoz való ragaszkodással, az ógörög nyelv és az ortodox vallás megőrzésével szolgálják a görögség ügyét. A kor íróinak szemében a könyvek írása, másolása, kiadása és terjesztése nemzeti ügynek számított, ezért a könyvben szereplő szerzők munkái nem elsősorban az irodalmi értékük miatt jelentősek.

34 Zavirasz György munkája az első tudományos igénnyel készült újgörög irodalomtörténet, melyet a későbbi görög irodalomtörténeti kutatás is alapmunkaként használhatott fel. Művéhez magyar környezetből vette a mintát, Bod Péter és Horányi Elek munkái hatottak rá elsősorban, s magyar nyelvű forrásokat is használt munkájához. Horányit bizonyára személyesen is ismerte kalocsai éveiből. Az életrajzok kidolgozása leginkább az ő munkájával, az ugyancsak hazafias indíttatású .^Memoria Htmgarorum''-mai mutat hasonlóságot. Számos magyar helységnév is szerepel a művében, mint Beszterce, Buda, Diószeg, Eger, Gyöngyös, Pozsony, Tokaj, ami azt jelzi, hogy az irodalomtörténeti munkában szereplő görög írók közül sokan megfordultak Magyarországon, más esetben pedig az egyes művek kiadási helyét jelölik a magyar városnevek.

35 A páratlan adatgazdagságú és alaposságú munkát kéziratban, egyszerre két példányban készítette Zavirasz György, megjelenését azonban nem érhette meg. Csak jóval a halála után, 1872-ben jelent meg Görögországban, s fő forrásává vált a későbbi görög irodalomtörténet-íróknak.

36 Értékét jelzi, hogy kéziratos formában is nagy szolgálatot tett a görög tudománynak, hiszen HORVÁTH E. 1937. 112. p. Uo. 111-117. p. FÜVES Ödön: Zavirasz irodalomtörténeti művének kézirataihoz. In: Antik Tanulmányok, 1958. 5. sz. 134