Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.
utóbbiak mindenféle felsőbb hatósági hozzájárulás nélkül. - 4. Ide sorolandó a Kiskunság 1634. évi adómegtagadási ellenállása is, amelyet a népcsoporti jogok védelmében szerveztek, nem akarván elfogadni a vármegyei keretekben történő adózást. Az már a történelmi körülmények kegyetlen következménye, hogy az újra önmagukra és egymásra találó kunok és jászok 1702-ben a törvénytelen eladás sorsára jutnak. A népcsoporti jogok elvesztése és visszaváltása (1702-1745) I. A felszabadító háborúk alatt a Magyar Kamara és a császári hadsereg egyaránt korlátozni kezdte a jászkun jogokat. Az adózási hovatartozás kérdése is ismét előtérbe került, 1697-ben a Jászságot és a Nagykunságot Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez is kapcsolták. Az 1699. évi Pentz-féle jászkunsági összeírás pedig már a jobbágysorba vetés lehetőségét vetítette előre. Ez 1702ben következett be, amikor I. Lipót 500.000 rajnai forintért eladta a királyi koronabirtoknak számító Jászkunságot a Német Lovagrendnek. Az akaratuk ellenére végrehajtott törvénytelen eladás súlyos sérelem volt számukra, tényleges úrbéri függésbe taszítva őket. Elidegenítésük azért volt törvénytelen, mert a "Magyar Karok és Rendek" hozzájárulása nélkül történt. A király a koronabirtok eladásakor a teljes uralkodói felségjogot gyakorolva járt el, pedig annak egyik része a magyar királyi Koronát illette volna, azaz az országgyűlési karokat és rendeket. 57 A földesúri alávetettséget a Rákóczi-szabadságharc évei átmenetileg megszakítják. A fejedelem 1703. október végén törvényen kívül helyezte a Német Lovagrend földesúri hatóságát, pátensében elismerve a jászkunok régi privilégiumaiban biztosított egyetemes (kollektív) nemességét. Élükre fejedelmi főkapitányt állított (Vay Ádám). Mindezt azonban a personalis insurrectio hadkötelezettségével kapcsolta össze, ugyanakkor felmentést adott részükre a contributio (hadiadó) és a kvártélytartás kötelezettsége aló, de saját csapataikat saját maguknak kellett ellátniuk. KISS József: A Pesti Invalidus Ház jászkunsági földesurasága 1731-1745. Bp. 1992. 20. p.; Vö. KELÉ József: A Jász-Kunság megváltása. Bp. 1903. 16-17. p.; - ILLESSY János megfogalmazása szerint "a Jász-Kunság eladása a magyar alkotmány szégyenére és gyalázatára történt ... E szomorú állapot elismerése azonban nem menti föl a nádort (herceg Eszterházy Pál), hogy egyenesen mulasztással ne vádoljuk ebben az ügyben." (ILLÉSYJ. 1905. 33. p.) 37