Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.

A harcok elhúzódásával a terhek a Jászkunságra nézve is elkerülhetetlenül nőttek. 1707. június 10-én az ónodi országgyűlés - a válságos gazdasági körülmények között - elhatározta a közteherviselést, így a nemesek és a kiváltságos közösségek vagyonuk utáni megadóztatását is. A jászkunok sérelmezték, de beletörődtek, az insurrectio és a hadiadó együttesen is elviselhetőbb volt számukra, mint a lovagrendi időszak viszonyainak szorítása. 58 A szabadságharc végső kimenetelét ugyanakkor még az ennél nagyobb áldozatvállalások sem befolyásolták. (A jászsági regiment mindvégig a kuruc táborban maradt.) S amikor a szatmári békeokmány aláírása - mely a közkegyelmet is tartalmazta - lezárta ezt az időszakot, a Jászkun Kerületekben már tartott a Német Lovagrend hatalmának restaurációja, a földesúri függőség visszaállítása. Az eladottság állapotának (melynek másik szakasza a Pesti Invalidus Ház földesurasága) sajátos jellemzője lett a jászkun jogállás felemássága. Ez leginkább abban fejeződött ki, hogy a földesúri adózás mellett a Jászkunságot hadiadó fizetésére, illetve particulars és generális insurrectiora is kötelezték. (Magánföldesúri függés és koronabirtok-jelleg.) A kétféle jogviszony egymásmellettisége, ill. együttes érvényesítése igen szembetűnően a török-osztrák háború (1716-18) éveiben mutatkozott meg. A háborúra készülve a Jászkun Kerületben már 1716-ban részleges insurrectiot rendeltek el az udvari haditanács elnökének utasítására. A csapatok konkrét harctéri részvételére azonban csak 1717 augusztusában került sor, amikor is a jászkunságiak egységei Károlyi Sándor hadtestének részeként különösen kitűntek az Erdélybe betört tatárok elleni, egyébként sikeres kimenetelű összecsapásokban. A jászkun insurgensek ezen alkalmazása, ill. részvétele valójában hallgatólagos elismerése volt a Jászkun Kerületek koronabirtok­jellegének s a jászkunságiak koronahűségén alapuló, a nemesekéhez hasonló hadkötelezettségének. 59 Ez az insurrectio és az újólag szerzett hadisiker ­véleményünk szerint - már ekkor világossá és egyértelművé tette a Kerületek számára azt is, hogy milyen út mutatkozik a legjárhatóbbnak, legcélra­vezetőbbnek terheik csökkentése és a régi jogok visszaszerzése felé. Ezt bizonyítandó megemlítjük, hogy a tatárok-törökök elleni bátor helytállásuk és a királynőnek nyújtott későbbi segítségük a jászkun föld szabadságát visszaadó KISS J. 1979. 69., 75-76. p. KISS J. 1992. 225-226. p.; - Uő.: Hadkötelezettség és hadiadó egy koronabirtokon 1731­1745. In: Hadtörténelmi Közlemények, 1986./2. 283. p. 38

Next

/
Thumbnails
Contents