Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Szabó Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelem helyzete (1845-1850) / 325. o.

12 font 2 vft, csizma 11/2 pár 9 vft, sertés malac 1 db 5 vft. Összesen 194 vft.";

2

9 o/ "Úri székre esztendő átaljában kitetszik 100 vft."

130 "A terhek öszvege tészen 9 112 vft 10 kr-t. Kihúzván a jövedelmekből a terhek öszvességét marad tiszta jövedelem a Török Szent Miklósi határra nézve 247.553 vft 8 kr."

131 A puszták értékeinek számbavétele illetve jövedelme: Tenyőpuszta. "Száraz része mindenütt hányott föld."

132 Területét úgy osztották kisebb egységekre, hogy célszerűen használhassák, egyrészt művelési egységek szerint, másrészt természeti sajátosságai alapján. El van különítve a szántóföld, 4.543, a kaszálók 4.232, legelő 1.628 hold, a juhok, marhák, lovak, sertések legeltetésére kijelölt helyek. A termelés tárolására 60 földverem szolgált. Nagyságukra azonban adatot nem közöltek. Erdeje 50 1/2 hold, nádasa 156. Épületei: Nagy kocsma, 12 alma a neve. Juhász ház és juh akol /istálló/, melynek hossza 32 öl, szélessége 3. Padlása raktár, s biztonság okáért vasajtóval zárták a benne lévő takarmányokat. E pusztán háza van az ispánnak, nagy kertje nádkerítéssel védett, de méretére vonatkozó adatokkal nem találkoztunk. A jármos ökrök elhelyezésére tégla istálló szolgált, melybe 80 ökör fért. A Tisza menti részen, amelyet Alamannak neveztek s ma is az a neve, a tenyész sertésállomány akolja állt. De volt az öreg sertéseknek is akoljuk a szarvasmarha és lóistálló közelében, pontosított adatok nélkül. A lovak istállója L alakú, alapja tégla, fala vályog. Különálló istállóban voltak a csődörök, mindegyiknek külön-külön rekeszek az ólon belül. A mindenkori lovászmester rendelkezésére állt egy különálló épület. Vélhető, hogy a lótenyésztés központja ez a majorság. Az ólak közelében állt az urak filagóriája. Két nagy kútja téglából készült, az egyiknek neve is volt, Ábrám, mely mellett a svájczer ház /fejőház?/ és svájczer istálló állt. A tenyői-kengyeli Tisza a délnyugati birtokhatár Szajoltól és Tiszapüspökitől délre. Ezen a szakaszon vízimalom /malmok ?/ állt, amelyről már volt szó. Haszonbére 50 vft. A másik /?/ a Tisza 12

9 Uo. 132 Uo. 52. p. 352