Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Szabó Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelem helyzete (1845-1850) / 325. o.

közepén, ezt a szolnokiak készítették és üzemeltették, de mivel közös a folyó vízhasználati joga, a törökszentmiklósi uradalomnak a használatért 50 vft-ot fizettek. /Két vízimalom létéről más források nem tájékoztatnak!/ Ugyancsak haszonbérben van az Almás /csárda a Derzsi gát mellett ?, vagy kert ?, kert esetleg, mert későbbi adatok erről értesítenek/, melynek árendája 577 vft 30 kr. A vízimalommal együtt ez 627 vft 30 kr, ezek fenntartása 10 %. így a tiszta jövedelmük 564 vft 45 kr.

133 A majorsági földek a következők e pusztában: 14 hold belső /valószínűleg az épületek ezen a területen voltak/, 4.543 hold a szántó, mégpedig három nyomásra osztva. Egy nyomásra esik 1.514 hold. Az adott évben az őszi nyomásban megterem - az évek átlagát figyelembe véve - 22.224 kila, melyből a tiszta bevétel 20.560 kila. Pénzbeni értéke 82.240 vft. Ennek egyharmada a megmunkálás költsége 27.413 vft 20 kr. Az őszi nyomás tiszta bevétele tehát 54.826 vft, 40 kr. A tavaszi nyomás 23.504 vft hasznot hoz a bizottság felmérése szerint. Zabból 10.769 vft. Az ugart is vetik részben, mégpedig a felét kukoricával. Az évi nádbetakarítás 200 kéve a tenyői vizenyősebb területeken és a mélyedésekben, melynek értéke 1.560 vft, mivel kévénként 60 krajcárral számolták. Egy darabka erdeje /talán füzese/ is van e pusztának. Egy évre számított jövedelme 105 vft.

134 Ha a puszta részbevételeit összeadjuk, akkor 189.460 vft 35 kr végeredményt kapunk. Az összeget terhelő kiadás 1.842 vft 20 kr. A tiszta bevétel tehát 187.818 vft 15 kr. A tenyői majorság gazdálkodásának alapjait, termelésének szerkezetét, bevételeinek részleteit látva elmondhatjuk, hogy szántóföldi gazdálkodása mellett az állattenyésztésnek egyik uradalmi bázisa. E pusztai-majorsági gazdálkodás háromnyomásos rendszerén belül azt tapasztaljuk, hogy az ugarral is "gazdálkodtak". A rendelkezésre álló trágyával javították termelékenységét az egyik felén, a másik felén felesben kukoricát vettettek az oppidum munkaerejére támaszkodva. Nem látjuk nyomát a kölesnek, pedig néhány holdon termelni kellett, ha másért nem, a konvenciósok bérének kiegyenlítésére. Nem kell belőle sok, mert tudvalevő, hogy igen bőtermő. A felsorolt konvenciósok illetve a termelésre levont bérek jelzik, hogy a földek megmunkálása felesbe /kukorica/, részbérbe /takarók/, harmadosba, napszámba került megművelésre. Itt kap megerősítést az a megállapításunk, melyet a földek minőségével kapcsolatosan tettünk mind a termés differenciájából, mind az ugar fokozott felhasználásából következtetve. Ebből a számításból sem tudjuk 133 Uo. 53. p. 134 Uo. 353