Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Szabó Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelem helyzete (1845-1850) / 325. o.

ÚRBÉRI HASZNÁLATÚ FÖLDEKBŐL VÁRHATÓ JÖVEDELEM SZÁMBAVÉTELE Az uradalom része az úrbéri használatú Törökszentmiklós a hozzá tartozó szántóföldekkel, rétekkel, legelőkkel, igen jelentős bevételt jelentett az Almásy családnak. Legnagyobb részét a telkes jobbágyok kötelezettsége biztosította. 402 telkes-úrbéres használta a földeket a következő megosztásban: "13 pozsonyi mérő szántója volt 62 telkesnek 26 " 281 39 " 20 52 " 35 " 78 " 3 104 " 1 " "

15 Ők összesen 11.115 pozsonyi mérő szántóföldet használtak, 2.565 embervágó kaszálót, 427 4/5 belső telket. A telkesek között 12 a nemes, a zsellérportákon pedig 11. A felmérésben azonban kettővel többet mutattak ki. Ez a két telek alighanem az egyházak használatában volt. A telkesek mellett számbavették a zselléreket is, hiszen azoknak is volt kötelezettségük. 606-an voltak, éppen 1/3-többségben a telkesekhez képest. Ők a beltelek után adóztak, negyedtől egész házhelyet használtak, esetenként kevés földdel. A füstpénz egy-egy forintjával kerekítve 1.070 ezüstforint, váltóforintban 2.675.

16 Tehát több mint 1.010 forint. A differencia oka ismeretlen számunkra, amely 60 ezüstforint, azaz 60 porta füstpénze. Feltételezhető, hogy kereskedők, iparosok, honorátiorok portáiról lehet szó, legalábbis részben. /1820-ban a házak száma 1.025, 1850-ben 1.362, melyből 148 urasági, azaz 1.124./ A szántóföldek éppen ezekben az években lettek elkülönítve az uradalom akaratából. Ennek térképvázlata 1840-ből maradt ránk. Jól érzékelteti, hogy a ténylegesen jó földek mellett mennyi vizenyős, "lapossá"-val, vízállásos résszel tarkított. Egyetlen előnye, hogy a település közelségében van, a mai SzolnokDebrecen vasútvonaltól délre Szenttamás és /Tisza/Tenyő irányában, a ^ Törökszentmiklósi Helytörténeti Gyűjtemény Adattára, Örökváltság tervezet 1847-ből, és HML IV-l/b/570-624 7. p. 1845. 16 Uo. 7. p. 331