Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Szabó Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelem helyzete (1845-1850) / 325. o.

mezőtúri és a földvári út közötti háromszögben illetve azoktól keletre és nyugatra.

17 A legelők kétfélék: száraz és vizes. A szőlők, a beltelkek gyümölcsöt is termettek, ezek, de még inkábbb a szemestermékek voltak az alapjai a helyi pálinkafőzésnek a törköllyel egyetemben. Üstje 18 gazdának volt, üstönként 5 vftot tartoztak fizetni, de 10 váltóforinttal kevesebbet számolt a kiküldött bizottság, mert a 90 helyett csak 80 volt bevételként megjelölve. Az okát pontosan nem tudjuk, csak sejthető, hogy nem minden évben 18 az üstöt váltók száma vagy kettő valamilyen kedvezmény következtében nem fizetett.

18 / A földesúri előjogokkal korlátozott jobbágy-paraszti pálinkafőzést az 1836. évi VI. te. saját szükségletre és nagybani eladásra szabaddá tette mindenféle alapanyagból, kivéve az ország egyes területein a gabonából készítést. Megkérdőjelezhető tehát e jogból számbavett jövedelem kimutatása./ A robotot is átszámították pénzben. Az Urbárium szerint minden telek után 54 igás napi robot vagy ha gyalog, akkor a duplája. Az uradalom mindkettőre számított folyamatosan. Az összes robotkötelezettség 11.542 és 1/2. Egy nap pénzbeli értéke 50 kr /a gyalogé a fele/. Csak váltóforintban számolták át, melynek összege 9.618 és 45 kr.

19 Milyen jövedelmekkel számolt még a bizottság? A kenderföld utáni fonással. Mivel ez a kenderfeldolgozás félkészterméke, helyette kész zsákokra tartott igényt az uraság, mégpedig telkenként 2 darabra. 1 zsákot 1 váltóforintja árában számoltak így éves összértékük 427 vft és 30 kr.

20 A majorsági és úrbéres területen megtermelt szemestermékeket a helyi szükségleten felül - kommenció, állattartás igénye - mindent vittek Miskolcra, Kecskemétre, Debrecenbe, Pestre, s főleg a többi, északabbra lévő Almásy uradalmakba. Még az urasági malmok vámjövedelmét is hosszú vagy rövid fuvarban kellett a telkeseknek szállítani. Ehhez zsákok sokaságára volt szükség. Sok panasz hangzott el évtizedeken át e hosszú fuvarokkal kapcsolatban. A zsákok árát - véleményünk szerint - kissé eltúlozták. A Fegyvernek - Bánhalma - Kunmadaras felé vezető "sóút" keleti végén volt az ú.n. Kenderfóld. Nem messze tőle a Tinóka ér, melynek elkülönített "holt ágában" volt a kenderáztató. 1 n , OL Térkép o. A Török Szent Miklósi Úrbéri Tagos Rendezésnek II. Számmal jegyzett Tervezési Térképe 1838. 18 HML IV-1 /b/570-624. 1845. 19 Uo. 20 Uo. 332