Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Szabó Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelem helyzete (1845-1850) / 325. o.

uradalomba, Pestre, Debrecenbe sok terményt szállítanak földesúri parancsra, nem is beszélve az átmenő áru és személyszállítás rendszerességéről. /A postaútvonalon Szolnok után Debrecen felé itt van az első állomás./ Ezt a tényt is realizálja a vagyonfelmérés: "Pest és Debrecen Magyar Honi Fő Kereskedő Városokhoz is csupán 12 mértföldnyire /t.i. van/, ezekhez az országútban esvén, a kereskedésre tág mező nyittatik./"

11 A környezeti feltételek tehát igen jók a szakértők véleménye szerint, ami nem véletlen, hiszen az 1720-ban még néptelen birtok valóban annak is köszönhette növekvő jelentőségét, hogy kedvező földrajzi helyen van. Más utak is vezettek innen: a Tiszazug felé vezető földvári és a mezőtúri, amelynek fele útján Túrkevére lehetett letérni. Kiemelték az uradalom irányításának rendezettségét "egy Uradalmi Nemzetségi Úri Tag kormányzása alatt /t.i. áll/. Több hivatalbeli alsóbb Tisztek felügyelése úgy a Gazdasági Tisztek számadásai mellett."

12 Ők készítik el évenként a gazdálkodás mérlegét a "Kormányzó Úr rendelése szerint".

13 Területéről ekkor nem készült áttekintő számbavétel, de 5 év múlva, amikor feloldották a vagyont az oszthatatlan állapotból, 56.209 1.200 négyszögöles kisholdat számoltak a mérnökök. Az egyes részegységek 1850-ben: a törökszentmiklósi határban 10 492 hold a szent tamási pusztán 10 534 " a kengyeli " 17 915 " a tenyői " 11 996 " Összesen 50 937 "

14 A különbség abból adódott, hogy nem lett e felsorolásban számbavéve a csépai birtokrész, amely szintén a törökszentmiklósi uradalom része. A pusztákon a jószágkormányzó irányította a közvetlen földesúri kezelésben lévő terület gazdálkodását, a majorságiakat és bérbeadottakat egyaránt. A bérbeadott földek jelentős részét a szentmiklósi jobbágyok művelték, mégpedig szántásra, legeltető állattartásra, kaszálásra. Ez utóbbi kettő nagyságát az szabta meg, hogy milyen volt az árvizek, belvizek, esőzések mértéke. 1! Uo. 7. p. 12 Uo.72.p. 13 Uo. 2. p. OL Almásy iratok P3-as csomó 330