Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
ADATTÁR - Szabó Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelem helyzete (1845-1850) / 325. o.
gazdálkodók, amikor is a taxán kívül egyre jelentősebb robot és természetbeni szolgáltatásra lettek kötelezve. Az Urbárium alapvetően megváltoztatta helyzetüket. A hatalmas törökszentmiklósi határban mindössze 95 telek kialakítására került sor, ami miatt az elégedetlenkedők jelentős számban elvándoroltak. 1767-től 1774-ig folyamatosan változott a földhasználat rendje és használati díja, ahogy azt a contractusok érzékeltetik. Ekkor tértek át a kétnyomásos gazdálkodásra a szentmiklósi határban, s ekkor mérette úgy a telkeket a földesúr, hogy jelentős része vizenyős és feltöretlen terület. Ezután igazából nem is volt megbékélés a földesúr és infánsai között még annak ellenére sem, hogy folyamatosan nőtt az 1830-as évekre a telkek száma 213 és 3/4-re. A törökszentmiklósi határ úrbéres részén kívül és a pusztákon folyamatosan épült ki a majorsági gazdálkodás, amely éppen a tárgyalt évben érte el kiteljesedését. Azért ekkor, mert ez az az év, mikor az uradalom nyomtatott plakátokon hirdette nagy árverését az állatállományra és gazdasági felszerelésekre. 6 A következő vagyonáttekintéskor /1850/ már szinte semmmit sem találunk ezekből, az épületeken kívül. 7 A közvetlen gazdálkodásból kiléptek és bérletbe adták a földet sokféle módon. Az eleinte csak állattenyésztésre használt pusztákat fokozatosan törték fel. Már az első contractusban olvashatunk arról, hogy Tenyőt és Kengyelt a törökszentmiklósi taxások kapták meg bérletbe, nem is kedvezőtlen földhasználati díjért. Szükségük is volt rá, mivel igazán jelentős értékesíthető áru az állat volt. A legelőként használt területeken - ugarokon is - a taxások és földesúr illetve bérlője és bizalmasa Békésy Gonda Mihály, aki az 1720-as betelepítést irányította, együtt legeltettek. Szenttamás puszta kivétel volt, azt kizárólagosan a földesúr használta. Ez az állattenyésztés arra is jó volt, hogy feltörésre előkészítsék a területet: kutakat ástak, természetes vizeken itatókat alakítottak ki, bozótokat taroltak, sokféle növényt irtottak a legeltetés által is, a határt természetes egységekre tagolták, utakat tapostak s nem utolsósorban megismerkedtek az egyes területek földminőségével. Törökszentmiklóson folyamatosan kialakult a korlátozott önkormányzat, amely irányította a taxások majd az úrbéresek mindennapjait a felettük álló úriszék szerepét betöltő uradalmi tiszttartóval. Kiépült a korabeli alföldi viszonyokra jellemző "infrastruktúra": városháza, az uradalom tisztségviselőinek lakásai, /görög/ kereskedők üzletei, uraság háza, kocsmák, vendégfogadók, malmok, ser -és pálinkaház, szérűk, kertek, postaállomás, ö OL P3-as csomó Uo. 327
