Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Papp Izabella: Egy város a jászkunsági görögök származási helyén - Kozani / 295. o.

jelentős szakasz pedig a megtelepülés időszaka, amikor a királyi rendelettel kikényszerített életmódváltás nyomán már a helyi kereskedőkkel azonos feltételek mellett tevékenykedhettek a görögök, többségükben végleg megtelepedve az új hazában, elfogadva az adott közösségek értékrendjét és belső szabályait. A vándorkereskedés időszakából is jelentős számú írásos emlék maradt fenn a kereskedőkről a levéltári anyagban, főként a különböző hatóságok regisztrációs törekvései nyomán. Ezek közül is kiemelkednek az igen sokrétű és értékes információkat tartalmazó, különböző szempontú összeírások, amelyek a statisztikai adatokon túl bizonyos képet adnak az egyes kereskedők személyéről is. Az összeírásokból megállapítható, hogy a Jászkunságba - mint bizonyára az ország más területeire is - a legtöbb kereskedő a Makedónia nyugati részén fekvő kisvárosból, Kozaniból érkezett. A következőkben az összeírások adatainak segítségével próbáljuk bemutatni a Kozani városából elszármazott kereskedőket, akik a Jászkunság valamelyik településén találtak új hazára, végül pedig magát a várost, amely éppen a vándorkereskedés idején vált Nyugat-Makedónia legjelentősebb településévé. A hazavitt tőke nyomán kisipari centrummá alakult, s jelentős kulturális és gazdasági fejlődés következett be a település életében. Az ismertetéssel egyben szeretnénk felhívni a figyelmet a görögökről a XVIII-XIX. században készült számos értékes összeírásra, melyeknek országos összegzése és átfogó értékelése teljesebbé teheti a balkáni kereskedők személyére és tevékenységére vonatkozó ismereteinket. „Messze földre eljutottak..." Amikor a balkáni kereskedők először indultak el áruikkal hazájukból a nyugati területek felé, sem ők, sem pedig a hatóságok nem gondolták, hogy kis csoportjuk milyen jelentős tényezőjévé válik a két hatalmas birodalom kül- és belpolitikájának. Tevékenységük megítélése és szabályozása a Török Porta és a Habsburg Birodalom mindenkori érdekviszonyaitól, a közöttük lévő Békés megyében pl. az 1769-ben összeírt 41 kereskedő közül 18, Csongrád megyében pedig a 14 kereskedő közül 7 Kozaniból érkezett. Magyar Országos Levéltár (továbbibakban: OL) C-42. Helytartótanács ir. Fasc. 8. No. 2. Kozani városáról jegyezték fel a görög történetírók, hogy kereskedői messze földre eljutottak, s fo úticéljuk Magyarország volt, ahol kereskedésük nyomán jelentős jövedelemre tettek szert. PETRI Edit: Görögök kereskedelme Magyarországon (17-19. Sz.) In: Századok, 1996.1. sz. 72. p. 296