Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Papp Izabella: Egy város a jászkunsági görögök származási helyén - Kozani / 295. o.

kapcsolatok változásaitól vált függővé az elkövetkező csaknem egy évszázad során. A görög kereskedők magyarországi betelepülését politikai és gazdasági kényszer indokolta. A görög területek Konstantinápoly eleste után (1453) török fennhatóság alá kerültek. A keresztényüldözések, és a fokozódó török elnyomás a görögöket eredeti lakóhelyük elhagyására kényszerítette. Kezdetben az északgörögországi hegyek közé menekültek Makedónia és Észak-Epirus vidékeire, ahol pásztorkodással és állattartással foglalkoztak. A lakosság egyre növekvő száma azonban már nem biztosított megfelelő megélhetést a hegyvidéken, ezért igen jó lehetőséget jelentett számukra az európai kereskedelembe történő bekapcsolódás. A keleti eredetű mezőgazdasági, de főként kézműipari termékeket olcsó áruk miatt már a XVII. század elejétől szívesen fogadták Európa piacain. A kereskedők fő úticélja Bécs volt, ahová a kereskedelmi utak Magyarországon át vezettek. A diaszpóra görögség központja ezért a XVIII. század során Velencéből Bécsbe és Pestre tevődött át. Magyarországon a török hódoltság után nőtt meg a görög kereskedők létszáma és a gazdasági életben betöltött szerepe. Ebben az időben ugyanis a német polgárság már nem, a zsidó kereskedők pedig még nem játszottak jelentős szerepet a kereskedelem és hiteléletterületén. Az elnéptelenedett Alföld fold- és vagyonszerzésre nyújtott lehetőséget az idegen kereskedőknek, ugyanakkor jó felvevőpiacot jelentett a keleti és nyugati árucikkek számára egyaránt. A görögök kereskedését a Habsburg Birodalom és a Török Porta közötti békeszerződések nyomán jelentős vámkedvezmények segítették (1699: Karlóca, 1718: Pozsarevác, 1739: Belgrád). Ennek alapján igen előnyös feltételek mellett kereskedhettek mindkét birodalom alattvalói. Kezdetben csupán egyszeri 3 %, majd 5 % vámot kellett fizetniük. A bécsi udvar a szerződésektől saját, elsősorban kézműipari termékeinek remélt jó felvevőpiacot a keleti területeken, de megfelelő feltételek hiányában a lehetőségeket szinte kizárólag a görög kereskedők használták ki. Keleti árucikkeik eladása után nem tértek vissza hazájukba, hanem - elsősorban Bécsben - nyugati árukat vásároltak, amit A magyarországi görögség történetéről még nem készült átfogó feldolgozás. Az eddigi legteljesebb összegzést a pesti görögök történetéről olvashatjuk: FÜVES Ödön: Görögök Pesten 1686-1931. (Kandidátusi értekezés) MTA Kézirattár. Bp. 1972. FÜVES Ödön: Görögök a Duna-Tisza közén. Antik Tanulmányok. Bp. 1966. 1. Sz. 92-93. p. BUR Márta: A balkáni kereskedők és a magyar borkivitel a XVTH. században. In: Történelmi Szemle. 1978. 2. 286. p. 297