Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye történetéből 1326-1524 / 229. o.
33. II. Ulászló király bizonyságlevele Sidó és Tiszainoka falubirtokok, valamint Pátyod puszta adományozásáról 1508. november 13. "Mi Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, stb. királya 1 adjuk emlékezetül a jelenlegi [levelünk] erejével, tudatva mindenkivel, akit illet; hogy mi megfontolván Nemzetes Werbőczy István, hívünk, királyi kúriánk ítélőmestere [protonotarius] állhatatosságát, hűségét és szolgálatai érdemeit - amelyeket ugyanő először szent királyi koronánknak, majd később, az idők és helyek forgandósága szerint felségünknek - a különböző eseményekben bizalma és szerénysége kinyilvánításával és kifejtésével, a hűség teljes állhatatosságával felmutatott és költséget is áldozott; a néhai Csői [de chew] István néhai fiai Tamás és Miklós fia a néhai Antal Pest vármegyében lévő Zsidó, Külső-Szolnok vármegyében lévő Inoka falubirtokokban és a már említett Pest vármegyében lévő Pátyod pusztában bírt birtokrészeit [In possessionibus sydo In pestiense, ac Inoka In Zolnok Exteriorii et predio pathyod appellatis in eodem pestiense Comitatibus existentes, habitas [...] Totales porciones possessionarias], a néhai [Csői] Antal és Tamás - akárhol így az ugyanazon Külső-Szolnok és Pest, de ennek az országnak akármely vármegyéjében lévő és bírt valamennyi jószágát és birtokjogát; amelyek a néhai [Csői] Antal és Tamás halála, valamint magszakadása miatt a mondott Magyarországnak Szent Koronájára és ennek megfelelően ezen országunk régi és kipróbált szokása, valamint törvénye szerint - jogosan és törvényesen - királyi adományozásunk alá visszaszállt és visszaadatott; hasonlóképpen összes királyi jogunkkal - ha ilyent az azon néhai [Csői] Antal és Tamás jószágaiban és birtokrészük jogaiban korábban bármiképpen bírtunk volna, vagy érintené felségünket valamely jogerős ügy és határozat következtében - hasonlóképpen azok összes hasznával és tartozékával, tudniillik a művelt és műveletlen szántókkal, rétekkel, mezőkkel, legelőkkel, kaszálókkal, erdőkkel, ligetekkel, hegyekkel, völgyekkel, szőlőhegyekkel, vizekkel, folyókkal, halastavakkal, halászóhelyekkel, vízfolyásokkal, malmokkal és azok helyeivel és közönségesen azoknak igaz és régi határain belül lévő és álló, bármilyen néven nevezett hasznok és tartozékok csorbítatlanságával - ahogy előadatott - az említett [Werbőczy] István ítélőmesternek, örököseinek és valamennyi maradékinak adtuk, ajándékoztuk és juttattuk volna, pontosabban adjuk, ajándékozzuk és juttatjuk, örökjogon és II. Ulászló 1490. július 15. és 1516. március 13. között volt magyar király. 279
