Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.

és gazdasági ereje újra számottevővé vált, és az is maradt. A jogi keretek fenntartása tehát mindenképpen fontos érdek volt számukra, miként az uralkodók számára is. Ez megmutatkozik abban is, hogy pl. I. Lipót 1668 és 1697 között öt alkalommal íratta át és erősítette meg korábbi privilégiumaikat. Sőt, újakat is adományozott, ill. okiratok nélkül megújított. Például Jászberényt 1692-ben évi 3 országos vásár tartásának jogával, 1696-ban pedig az italmérési szabadság gyakorlásával ruházta fel.

33 Erről a korról később, 1790-ben a Kerületek közössége a következőképpen nyilatkozik a "Felséges Hazához, a Tekintetes Statusokhoz és Rendekhez" küldött, követállításra vonatkozó folyamodványában: "...jóllehet az egész nemes Hazával ős eleink a török iga alá esvén, birtokoknak és jussaiknak nagy részétül megfosztattak, régi lakó Székeikben mindazonáltal helyt állván, és megmaradván, ily nyomorúságokban is a keresztény katona-seregeket éléssel táplálták, a hazabéli nemességgel pedig fegyvert fogván, a pogányságot s más egyéb ellenséget a Hazábúl kinyomni több ízben híven segítették ... Nagy emlékezetű Leopold Császár és Király idejében tartván majdnem az elfolyt századnak végéig a török háború, s a királyi kincstárat egészlen kiürültnek tapasztalván, mint jó hazafiak és hív polgárok - a császári katonaság tartása mellett ... akkor is erejek és tehetségek szerint a Királynak és Hazájoknak pénzzel, fegyverrel és emberrel szolgáltatnak. "

34 Az idézetben megemlített fegyveres szolgálatról nincsenek konkrét adataink. Az 1681. évi 46. te. 10. pontja alapján tudjuk azonban, hogy insurrectiokor a kunoknak és a jászoknak (más királyi szabadokkal) minden húsz ház után egy-egy gyalogost kellett felfegyverezni és kiállítani.

35 A felszabadító harcok során a jászkunságiak bizonyosan teljesítették is ezt a felkelési létszámot, erre hivatkozhattak a folyamodványban is.

36 PINTÉRJ. én. 41-79. p. SZML. II. József ir. Fasc. 1. No. 346. (1790. június 22.) rsz. 40.; - Uo. No. 276. (1790. május 7.) MTT. 1657-1740. Bp. 1900. 301. p. Az 1662. évi 5. te. a jászokat és a kunokat konkrétan nem említi a nemesi felkelésre kötelezettek között, de a "mezővárosok és kiváltságos vagy másképpen felszabadított falvak" közé, amelyek akár adó alá vettettek, akár nem, ők is besorolhatók voltak; (Magyar Törvénytár 1657-1740. Bp. 1900. 229. p.) miként 1523-ban is az insurgáló "minden úr és nemes meg más állapotú ember" közé, akik 10 telek után egy-egy lovast küldtek. (Uo. 1000-1526. Bp. 1899. 815. p.) 24