Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye történetéből 1326-1524 / 229. o.

oklevélből kitűnik ugyan, hogy már jelen vannak, de a kontinuitás csak kb. 1390-től támasztható alá oklevelekkel. Összességében a település-földrajzi ismereteinket tudtuk leginkább kiegészíteni. Ma már véglegesnek mondható, hogy általános volt az egész időszak alatt az aprófalvas és kishatáros szerkezet, amelynek a térségi megoszlását a folyó és állóvizek illetve az áradásmentes területek határozták meg. Gyakori volt az ártéri szigeten álló település. A jelenlegi okleveleinkkel sikerült "megszólaltatni" néhány olyan települést (Meszli puszta, Domaháza puszta, Bökönye falubirtok, Magyarszállás, Kengyelszállás, Kunegyháza, Turtő, Kunszentmárton, kun szállások ill. falubirtokok), amelyek korábban nem hallattak magukról. Az új oklevelekkel jelentősen bővültek ismereteink Tiszaug, Nacsa, Turtő, Póhamara, Nagypó, Kisigar, Apaszentmiklós, Szanda, Szelevény, Hegyesbor, Kungyalu, Tiszainoka, Csépa, Nagykörű, Szentmiklós puszta,

3 Himesd puszta múltjáról. Külön kiemelünk három oklevelet,

4 amelyekben szinte az összes korabeli kun szállás ill. falubirtok neve olvasható. Maradtak azonban hiányok is. Öcsöd és Mesterszállás nevével pl. még említés formájában sem találkoztunk. Egyszeri említés alapján van hírünk Martfű, Kisújszállás, Túrkeve, Tiszaföldvár és Asszonyszállás létezéséről. Nem sikerült új ismeretekkel gazdagítani Kőtelek, Tiszabala, Tiszafüred, Tiszapüspöki és Törökszentmiklós történetét.

5 Néhány település pontosabb földrajzi helyének a meghatározása is a jövő feladata lesz. Mindegyik oklevél latin nyelvű, harmincnégy teljes szövegű, a nem teljes szövegüek közül csak egy tartalmi átírás. Öt oklevélnek (3., 14., 16., 20., 22.) a levéltári példányát nem találtuk, ezek csak nyomtatásban maradtak ránk. A hitelesség tekintetében igen jó az arány, harmincegy tekinthető ilyennek. Ebből tizenhét eredeti, hét átírás, hét pedig bemásolás káptalani jegyzőkönyvbe. Itt azon Szentmiklós-pusztáról van szó, amely Mezőtúr kelet-észak-keleti szomszédja volt. Ezek 8. sz. 1389. április 15., 9. sz. 1395. március 17., és 36. sz. 1513. május 25. Tiszafüred és Tiszapüspöki tekintetében romániai levéltárakban lehet a megoldás. Tiszafüred ugyanis Mohács előtt a váradi káptalan birtoka volt, ahol nyilván sok irat keletkezhetett. Tiszapüspöki csak 1804-től volt ugyan a szatmári székeskáptalan birtoka, de az egri püspökségről való leválasztásakor minden korábbi - leválasztható és egyedi iratát átadták Szatmárnémetinek. 230