Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.

Ötven-hatvan helyen hivatalokat is működtettek, s a katonák mellett polgári török lakosság is élt. Több ezer magyar településsel azonban csak távolról tartották a kapcsolatot. Ehhez megtartották a városi és falusi önkormányzatokat. Rájuk építették igazgatásuk alsó szintjét, végrehajtó szerepet várva el tőlük az adók összegyűjtésében, a helyi gazdálkodás és rendészet megszervezésében. Az elfogott bűnösök fölötti bíráskodást viszont már nem engedték át, hiszen itt komoly bírságjövedelmek forogtak kockán. A török hatalom a meghódított területet kincstári tulajdonnak ("ország földjének") tekintette, minden egyes lakosát pedig egyformán adóalanynak. Ugyanakkor közönnyel szemlélte a kialakult magyar rendi társadalom sajátosságait. Tudomásul vette a jász települések, a kolbászszéki kunok és a kiskunok kollektív szabadságát is. Ugyanígy a magyar részre adott szolgáltatásaikat és a kapcsolódó szokásokat. Ezekre azonban már alig fordított figyelmet a saját részre követelt kemény adók, elvárások meghatározásakor és azok behajtása során. Pedig már 1547-ben egyezség született Ferdinánddal arról, hogy kölcsönösen felényi adót vetnek ki a hódoltsági területekre. A török adminisztráció alapjaiban tiszteletben tartotta a kun-jász széki és városi önigazgatást, különösen a termelő gyakorlatot. A budai pasa 1637-ben így ír például a jászokról: "A hatvani szandzsákban fekvő Jászság rájái, közöttük Berény városa, Jászladány és a náhije más rájái ... az ellenséges Magyarország szabad korona-rájái (!). A magyar királynak a szokás szerint járó adókat, az iszlám birodalmának pedig dzsizjéjüket (fejadó) megfizetik Ezen túl semmilyen olyan ügyük nincs, ami bármelyik fél beavatkozását tenné szükségessé. "

2 A törökök - saját érdekeiknek megfelelően - elfogadták azt is, hogy a nádor mint a kunok és jászok főbírája időnként a maga hatáskörében dönt, a török szerveknél pedig közbenjár. A Jászság és a két Kunság szabadságjogai tehát a kettős uralom rendszerében is lényegében továbbéltek. Az új helyzet következménye ugyanakkor, hogy a korábban csak székenként vagy városonként bírt és értelmezett jogok egyre inkább közös értéket jelentettek e térségek lakói számára. Felerősödött köreikben az összetartozás és az összefogás hangsúlyozása. Nem is volt más választásuk. Az 1620-as évektől jól érzékelhető az is, hogy a XVI. század közepétől már inkább "nagykunoknak, jászoknak, kiskunoknak" mondott népcsoportok együttesen is komoly gondot fordítanak jogaik védelmére, megkezdve azok formai azonosítását is. Szép példája ennek a kunok és philisteusok nádori kapitányának 1631. évi azon folyamodványa, amelyben a kiskunok jogainak 1 HEGYI K..1988. 10. p. 10