Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.

megerősítését kéri a királytól arra hivatkozással, hogy kiváltságleveleik Eger ostromakor elvesztek. Jogosan igénylik - írja még róluk Keczer András, mert "ugyanazon kiváltságoknak örvendtek, mellyel az ún. Kolbász-széki nagykunok és philisteusok élnek." II. Ferdinánd 1631. szept. 20-án ki is adta számukra Mátyás, II. Ulászló és János király nagykunokra vonatkozó privilégiumait.

3 A kiváltságok egységesítési, azonosítási folyamata majd csak a XVII század végére zárul le. Ettől kezdve beszélhetünk valóban egységes jászkun privilégiumokról. Addig azonban rendkívül viszontagságos évtizedek követték egymást, nemegyszer kérdésessé téve a jászok és a kunok fizikai és közösségi létének fennmaradását is. A hódoltságban élő kunok és jászok katonai szerepe csaknem teljesen jelentéktelen volt. A törökök nem sorozták, nem kényszerítették őket csapataikba. Az insurrectiokban való részvételük jelei az 1660-as évektől mutatkoznak meg. Többen közülük a Királyi Magyarországot védő végvárak őrségeihez csatlakoztak, mint például az Újszászi család tagjai, akik közül Sándor hősi halálát még Tinódi is megénekelte 1552-ben. Lászlót és Lőrincet 1559-ben az egri katonák közt jegyezték fel, sőt az utóbbit 1570-ben már várnagyi rangban említik.

4 Nem kevesen cserélték fel később a töröktől figyelmen kívül hagyott jász-kun szabadságot a hajdúkéval. GYÖRFFY István említi, hogy egy részük a török sanyargatás elől Fekete Péter kapitánysága alatt Szoboszlóra települt. A halasi Fekete Pétert 1606-ban Bocskai István nemesítette meg, 1613-at követően is a szoboszlói hajdúk kapitányaként szerepelt.

5 A kunok és jászok kisebb-nagyobb közösségei mindenféle megpróbáltatást törekedtek elviselni, melyhez bátorságuk és katonai tapasztalataik is segítségükre voltak. Többségük vállalta a kettős függést, szolgálva mind a magyar, mind a török uralkodót. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a közibük rendelt magyar officiálisok (gazdatisztek) részére adott szolgáltatásokkal 30 lovas katona állandó fegyverben tartását biztosították, elősegítve az egri vár és vidéke védelmét. Ezzel lényegében egy katonai háttérszolgálatot valósítottak meg, amely jelentős teljesítménynek számított a mintegy 12 ezer lakost számláló Jászkunságtól. Régi jogaiknak éppen azzal tudtak a Királyi Magyarország érdekszférájában valamelyest érvényt szerezni, hogy a részükre kirótt terheket, PINTÉR J. én. 62-65. p. HORVÁTH L. 1988. 15-17. p. RÁCZ I. 1969. 29. p., 200-203. p. 11