Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.

BOTKA JÁNOS A KUN ÉS JÁSZ NÉPCSOPORTI JOGOK VÉDELMEZÉSE A XVI. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL A REDEMPTIÓIG A török kor és a felszabadító harcok időszaka I. A XVI-XVII. századi Magyarország helyzetét sok külső és belső tényező határozta meg, köztük a két legfontosabb: az állandó háború, amely a hivatalos békék idején sem szűnt meg teljesen, és az ország megosztottsága. E két tényező a török hódoltság viszonyait is olyan erősen befolyásolta, hogy helyzetét speciálissá tette az oszmán birodalom európai felében. A törökök magyar tartományukban közel sem tudták olyan mértékben konszolidálni uralmukat, mint a déli területeken. Ezek a körülmények hozták létre a kondominiumot, a törökök és a magyarok kettős uralmát a hódoltságban. Mivel az országnak csak egy része került török uralom alá, a magyar nemesség átmenekült a másik országrészbe. Sem ő, sem a végvárak magyar katonasága, sem a királyság kormányszervei nem mondtak azonban le a török területről, legalábbis befolyásukat nem engedték rajta elveszni. Ebben a befolyásban sok minden benne foglaltatott: a magyar adókövetelések érvényesítése, a nemesek birtokjoga, a vármegyei hatóságok és a magyar birtokosok rendelkezése, ellenőrzése és jogszolgáltatása, s nem utolsósorban a végvári katonaság állandó jelenléte a hódoltságban. A beleszólás a magasabb diplomáciában is mindennapos volt. Követek, nádorok, főkapitányok, földbirtokosok igyekeztek védeni a földjén maradt lakosság érdekeit a hódítókkal szemben.

1 A törökök itteni jelenlétében a katonai elem dominált. Csapataikkal közel száz megerősített helyet szálltak meg, illetve alakítottak ki (várak, őrtornyok), például Gyula, Szolnok, Törökszentmiklós, Hatvan, Jászberény. HEGYI Klára: Jászberény török levelei. In: Szolnok Megyei Levéltári Füzetek, 11. sz. Szolnok, 1988. 7-8. p. 9