Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Kiss Pál honvédtábornok (1809-1867) / 59. o.

nevét, s a róla szóló, eddig ismertté vált források száma is csekély.

2 A következőkben rövid áttekintést szeretnénk nyújtani Kiss Pál életútjáról és a szabadságharcban játszott szerepéről, mellékletben pedig közöljük peranyagának legfontosabb dokumentumait, ami kiegészítheti, teljesebbé teheti az így is csupán vázlatos pályaképet.

3 Természetesen ezzel együtt sem pótolhatja egy későbbi teljes, a hadtörténeti vonatkozásokat is részletesen bemutató életrajz elkészítését újabb, ismertté váló források felhasználásával.

4 A jelenlegi feldolgozást elsősorban megemlékezésül szánjuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján egy kevéssé ismert, bátor honvédtábornok emlékére, akit nem sok választott el attól, hogy neve a szabadságharc mártírjai között szerepeljen. Származás, pályakezdés Kiss Pál 1809-ben született a Bihar megyei Diószegen, apja makedoromán származású kereskedő volt.

5 A XVIII. században jelentős számban érkeztek Magyarországra kereskedés céljából balkáni eredetű népcsoportok, akiket a magyarok körében „görög" gyűjtőnévvel jelöltek.

6 Közéjük tartozott A család görög eredete kapcsán az írás rövid változata megjelent: PAPP Izabella: Egy diószegi görög kereskedő fia a magyar szabadságharcban. Kiss Pál honvédtábornok 18091867. In: Posztbizánci Közlemények II. Debrecen, 1995. 48-62.; Kiegészítésekkel: Izabella, PAPP: The Son of the Greek Merchant in Diószeg in the Hungarian war of Independence Pál Kiss, honvéd-generál 1809-1867. In: Balkan Studies 38,1., Thessaloniki, 1997. 101-122. Az összeállításokhoz fontos alapot jelentett: VADÁSZ István: Adalékok egy ismert, de nem közismert 1848/49-es honvédtábornok életrajzához. Kézirat. Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred, Adattár: 1223-89. sz. Ezúton is megköszönöm Hermann Róbert PhD tudományos főmunkatárs szíves közlését Kiss Pál haditörvényszéki peranyagának lelőhelyéről. A hadtörténeti vonatkozásokról bővebben: VADÁSZ István: Kiss Pál az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tábornoka. In: Honismeret, 1998/3. 69-75. BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp. 1983. 199. A görög elnevezés a magyar történeti irodalomban nem népi, hanem vallási hovatartozást jelölt. A XVII-XVIII. században érkező kereskedők között a Balkán-félsziget csaknem valamennyi nemzetiségének képviselője megtalálható volt. Legnagyobb számban görögök, makedovlachok (elgörögösödött románok), szerbek, örmények, bolgárok, bosnyákok és albánok (arnótok) jöttek. Valamennyien ortodox vallásúak voltak, s a balkáni kereskedelem közvetítő nyelvét a görögöt használták. BUR Márta: A balkáni kereskedők és árukészleteik a XVIII. századi Magyarországon (1737-1753.) In: Ethnographia, 1985. 2-3. 251. 61