Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Kiss Pál honvédtábornok (1809-1867) / 59. o.

idősebb Kiss Pál is, aki 1795-ben I. Ferenc császártól nemesi címet kapott.

7 A nemességadományozás nem fűződik konkrét cselekedethez, indoklása olyan általános megfogalmazásokat tartalmaz mint az uralkodóhoz való feltétlen hűség, annak mindenkori készséges szolgálata stb.

8 A címer ábrázolásaiból azonban levonhatók bizonyos következtetések. A kékkel és vörössel vágott címerpajzs fölső részében koronás nőalak látható, ami igen ritka a címerképeknél. Ez esetben talán Mária Teréziára utal, aki a magyarországi görögök életében meghatározó szerepet játszó 1774-es, ún. hűségeskü rendelettel új hazát biztosított az itt megtelepedni kívánó kereskedőknek.

9 A királynői alak egyik kezében szőlőfiirtöt, másikban három búzakalászt tart, mindkettő a bőség jelképe, melyek az uralkodóhoz való hűség jutalmaként is felfoghatók. A másik címeralak egy vörös mezőben álló arany oroszlán, felemelt mellső lábával mérleget tart, másikkal kardot emel a magasba. A címerszimbolikában az oroszlán az egyik legrégebbi és legkedveltebb címerállat, a karddal együtt rendszerint a bátorság, hősiesség jelképe.

10 A mérleggel való együttes ábrázolásban a mérleg az igazságosztás, míg a kard az igazságszolgáltatás szimbóluma. A mérleg ez esetben ugyanakkor Kiss Pál foglalkozására is utalhat, talán azt jelzi, hogy mint kereskedő szerzett jelentős érdemeket. A XVIII. században, főként a francia háborúk idején a magyarországi görögök közül többen kaptak nemességet hadsereg-ellátásért, hadi szállításokért.

11 A nemesi oklevél szerint Kiss Pálnak hat gyermeke volt: NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. V. köt. Pest, 1857.255-256. A nemességadományozás indoklása és a színes címerkép: Magyar Országos Levéltár (Továbbiakban: OL) Királyi Könyvek LVIII. 512. Az 1774-es rendelet a korábban jelentős vámkedvezményekkel rendelkező balkániak vándorkereskedelmét kívánta megszüntetni. Számtalan eredménytelen rendelkezés után arra kötelezte a kereskedőket, hogy vagy esküt tesznek a Habsburg Birodalomra, s megtelepednek Magyarországon vagy végleg visszatérnek hazájukba. A kereskedők jelentős része a végleges megtelepedés mellett döntött. PAPP Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban . In: Zounuk 2. Szolnok, 1987. 312-314. BERTÉNYI Iván: Új magyar címertan. Bp. 1993. 49-45., 113. Az oroszlánnak emellett számos más jelentést is tulajdonítanak. SCHÄFER László: A görögök vezetőszerepe Magyarországon a korai kapitalizmus kialakulásában. Bp. 1930. 40. 62