Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek történetéből 1501-1597 / 357. o.

Az oklevél ránkmaradt eredetiben és egyszerű másolatban is. Az eredetin nagy királyi pecsét helye látszik. Az egyszerű másolat a 17. században készült. Mi egyiket sem találtuk meg. Nyomtatásban kétszer is megjelent. Először Gyárfás István közölte 1883-ban latinul, majd Illésy János magyarul. Ez az irat is azt a feltételezésünket támasztja alá, hogy az Árpád-korból fennmaradt aprófalva-kis határos településszerkezet ezidő körül kezdett felbomlani a megye jogelőd területein. Megerősítik ezen elgondolást az 1548tól fennmaradt falvankénti név szerinti összeírások, amelyekben már számos olyan falu nem szerepel, amely 1526 előtt még létezett. 22.

1. Ferdinánd király a Tiszabalán, Törökszentmiklóson, Kispón, Nagypón lévő birtokrészeket Pakosi Annának adományozza 1544. január 6. Az Úrnak [1544-dik] évében, mint fent,

1 Prágában január 6-án őfensége keze által aláírt levél kiadatott; amelynek alapján őfensége a nagyságos csulai Móré [More de Chwla] László a Heves vármegyében lévő Bálán,

2 nemkülönben a részben Heves, részben Külső-Szolnok vármegyében lévő [Bala]szentmiklóson és Szenttamáson, továbbá az ugyanabban a [Külső-]Szolnok vármegyében lévő Nagypón

3 és Kispón,

4 valamint a Csanád vármegyében lévő és birtokolt Vásárhely falubirtok teljes birtokrészeit [Totales porciones possessionarias Magnifici Ladislai More GYÁRFÁS István: A jászkúnok története. Szolnok 1883. 762-763. ILLÉSY János: Jászberény rendezett /tanácsú/ város levéltárában lévő kiváltságlevelek és oklevelek gyűjteménye. Jászberény. 14. Azaz mint a királyi könyv megfelelő oldalának tetején. A kibocsájtó I. Ferdinánd 1526. december 16. és 1564. július 25. között volt magyar király. Tiszabaláról van szó, amely 1880-ban "Tiszabala belső", "Tiszabala középső", valamint "Tiszabala külső" részekre tagolódott 152, 106 ill. 160 lakossal. Mindhárom Tiszapüspöki filiája, /Schematismus Agriensis ... 78./. Nagypó a Rákóczi-szabadságharc után Pusztapó néven települt újjá. Az 1941. évi népszámlálás idején 669 lakosa volt, Mezőtúr külterületi lakott helyének számított. Kispó korábban Heves és Külső-Szolnok vármegye 1703. évi összeírásában tűnt fel, amikor 4 család lakta. /Heves Megyei Levéltár, Heves és Külső-Szolnok vm. közgy. jkv. 16971703. 1040. pag. 1703. III. 57. az 1941. évi népszámlálás idején 258 lakosa volt. 407