Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek történetéből 1501-1597 / 357. o.

királyához,

6 a mi és egész országunk nyilvános ellenségéhez csatlakozott és [Ferdinánd] pártjára állt, ezáltal nyilvánvalóvá vált, hogy az örökös hűtlenség vétkét, valamint felségünk megsértését elkövette, bebizonyosodott, hogy a mondott Magyarországunk Szent [Koronájára] és nevezetesen királyi adományozásunkra, ennek az országnak régi és kipróbált szokása, valamint törvénye szerint teljesen és törvényesen méltatlanná vált - együtt az összes hasznával és valamennyi tartozékával, tudniillik a művelt és műveletlen földekkel, szántókkal, rétekkel, legelőkkel, mezőkkel, kaszálókkal, erdőkkel, ligetekkel, hegyekkel, völgyekkel, szőlőkkel, szőlőhegyekkel, folyóvizekkel, halastavakkal, halászóhelyekkel, a vízfolyásokban lévő malmokkal, ezeknek a helyeivel, összességében pedig valamennyi haszonnak és tartozéknak a bármi néven nevezhető csorbítása nélkül - ahogy az előrebocsájtottakban előadatott a valódi és régi határain belül lévőkkel, állókkal és bírtakkal; az említett Kenderesi Mihálynak, örököseinek és valamennyi maradékinak adtuk, ajándékoztuk és juttattuk, pontosabban adjuk, ajándékozzuk és juttatjuk örökjogon és visszavonhatatlan megtartás, birtoklás, hasonlóképpen használat céljából, mások jogainak sérelme nélkül, ezen levelünk ereje és közhitelű bizonysága szerint; amelyet kiváltságlevelünk formájában átíratunk, mihelyst nekünk eredetben vissza fogjátok küldeni; kiadatott a Mohi mezővárosi táborainkban [in castris nostris oppodi nostri Mony],

7 Szent Egyed apát ünnepén [szeptember l-jén], az Úrnak 1527dik, a fent említett országlásunknak, stb. pedig első évében" Az eredeti oklevélen viaszba nyomott kerek pecsét látható, a borítón pedig más kézzel írt, következő szöveg olvasható: "János kiralj atta Kakatot Kenderesj Mihaljnak, melj wolt Erdodj Petére"

8 Ezen eredeti dokumentumot azonban csak Géresi Kálmán látta, aki ennek alapján nyomtatásban és latinul meg is jelentette. Ferdinánd ekkor már magyar király is volt, mert a nyugati részek főurai megválasztották. Uralkodott 1526. december 16. és 1564. július 25. között, de 1556. február 24. és 1564. július 25. között a Német-Római Birodalom császára is volt. A Mohi táborban a győztesen előrenyomuló Ferdinánd-párti csapatok elől vonult és gyűjtötte erőit az újabb ütközetre. Ez be is következett, amely szeptember 26-án súlyos vereséggel végződött. Ekkor Szapolyai Lengyelországba menekült, ahonnan 1528 tavaszán csapatok élén - török segítséggel - tért vissza. Mai helyesírással: "János király adta Kakatot Kenderesi Mihálynak, mely volt Erdődi Péteré". 404