Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek történetéből 1501-1597 / 357. o.

volna, pontosabban átadták, ajándékozták és juttatták, a fent jelzett személyes jelenléti [bíróságunk] előtt örökjogon és visszavonhatatlan tartás, birtoklás, hasonlóképpen használat céljából; oly módon és olyan feltétellel, hogy ugyanaz a [Béllyeni] Albert mester a mondott Tiszaszalók falubirtokban lévő és bírt birtokrészt a fent jelzett Szóláti Gáspár és Balázs kezeiből kettőszász aranyforintért - a saját pénzükért a szóban forgó Ország János, Ferenc és Imre nevében a jogrend szerint, vagy másként kiváltani tartozzon és köteleztessen; nemkevésbé hozzátéve ehhez, hogy ha isteni végzésből indítva - akinek teljes rendelése szerint kormányoztatunk - a fent szóba hozott [Béllyeni] Albert mestert és fiát Pétert a férfi nembeli örökösökben hiány sújtaná, akkor a már mondott Tiszaszalókban bírt fent mondott birtokrész ismét az előbb említett Ország Jánosra, Ferencre, Imrére és ezen Ország Imre és Ferenc örököseire, tulajdoni jogként legott visszaszármaztatni és visszavezetni köteleztessen; mindazáltal ugyanazon Ország János, Ferenc és Imre ugyanazon birtokrész [Béllyeni] Albert mesternek, a fiainak és feleségének kezeiből való kivételre bírjanak lehetőséget, nem másként hanem csak a kettőszáz aranyforint teljes kifizetése után, amelyért amint előadatott ugyanaz a [Béllyeni] Albert mester ugyanazt a birtokrészt Szóláti Gáspár és Boldizsár kezeiből vissza fogja váltani; ezen levelünk ereje és közhitelű bizonysága útján, amelyre azt a pecsétünket nyomtuk, amellyel Magyarország királya a bíráskodásban él; kiadatott Budán, a Pünkösd előtti legközelebbi szombaton [május 30án], az Úrnak 1517-dik évében; Átolvasta Werbőczy István helytartó, stb."

3 Az oklevél eredetijét nem találtuk meg, azt csak Véghely Dezső látta, aki a latin nyelvű és teljes szövegű közlést eszközölte az alábbi forrásban. Az eredetit szerinte bőrhártyára írták és függőpecséttel volt ellátva. NAGY Imre - PAUR Iván - RÁTH Károly - VÉGHELY Dezső: Hazai okmánytár. II. köt. Győr, 1865.404-406. Werbőczy István a Tripartitum összeállítója, amit az 1514-dik évi országgyűlésen be is mutatott. Külső-Szolnok vármegyében - főleg a Tisza jobb partján - számtalan birtoka volt mind 1526 előtt, mind 1526 után. A század elején volt királyi személynök, országbírói ítélőmester. Nádorrá a hatvani országgyűlésen választották, mely tisztét 1525. július 5. és 1526. április 28. között töltötte be. Szapolyai János királynak pedig a fő és titkos kancellárja /summus et secretarius cancellarius/ volt. Külső-Szolnok vármegyében igen gyakran megfordult, Tiszavarsányból pl., mint nádor több oklevelet keltezett. 388