Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

II./C. Aratás, cséplés, begyűjtés A mezőgazdaságban, ill. a parasztság életében hagyományosan legnagyobb jelentősége volt a nyári aratásnak, mivel annak eredményessége biztosította számára a megélhetés legfontosabb feltételét a kenyeret, "az életet" egész évre. Ezért nem véletlen, hogy ebben a munkában mindig volt valami ünnepi, felemelő jelleg, sajátos kultúrát teremtve ennek a paraszti munkának. Az 1948 után bekövetkező változások tulajdonképpen erre alapoztak, de ugyanakkor az egyéni érdeket teljes mértékben alárendelték a pártpolitika által meghatározott össznemzeti érdeknek, amelyben az egyén számára nem maradt más feladat, mint ennek az össznemzeti érdeknek önzetlen, lelkes szolgálata még akkor is, ha ettől a paraszt számára nem, vagy alig származott haszon. E folyamatban a súlypontok áthelyeződtek. Központi feladattá vált a begyűjtés eredményessége, azaz hogy minél több kenyérgabonát gyűjthessen be az állam, - ezt szolgálta az aratás és a cséplés szervezése, irányítása. A mezőgazdaság további produktivitását kívánták biztosítani a tarlóhántás, a másodvetések, a nyári növényápolási munkák szorgalmazásával, - esetenként megkövetelésével. Átfogó, vagy részletező törvényerejű rendeletek (tv. r.), minisztertanácsi, miniszteri rendeletek, határozatok nagyszámban jelentek meg ezekben az években, amelyek a nyári mezőgazdasági munkák, vagy azoknak egy-egy részét szigorúan szabályozták a büntetés lehetőségeit is kilátásba helyezve. E tekintetben érvényesült a differenciáláson alapuló parasztpolitika különösen a gazdagparasztság hátrányára; igaz, közben a kis- és középparasztság terhei is számottevően növekedtek. Az 1950 májusában megjelent minisztertanácsi határozat kiemelt figyelmet fordított az aratás, cséplés és a termény begyűjtés feladataira. A végrehajtásban a közigazgatás mellett megkülönböztetett szerepet kaptak a falusi tömegszervezetek. Ahogy a határozat fogalmaz, felkéri a tömegszervezeteket "... elsősorban a DÉFOSZ-t, MNDSZ-t, és az EPOSZ-t (Egyesült Parasztijjúság Országos Szövetsége), hogy felvilágosító munkájukkal és a begyűjtési verseny jó megszervezésével tegyék a falusi dolgozók tömegmozgalmává a Minisztertanács határozatainak végrehajtását. "" A határozatot követően az alispán utasította a polgármestereket, a községi elöljáróságokat, "... hogy a függetlenségi népfrontot teljes jogú tagként bevonva -, a községi vezetőjegyzővel és a helyi közellátás vezetőjével kibővítve" alakítsák meg a helyi operatív bizottságokat és első ülésükön 2.011/1950. (V. 28.) sz. M.T. határozat. 314