Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megye közúti tömegközlekedésének fejlődése / 243. o.

Pest-Szolnok között 1847. szept. l-jén átadták - az országban másodikként István nádor, Kossuth és Széchenyi jelenlétében a Pest-Szolnok vasútvonalat.

6 A vasút segítségével a Tiszán szállított áruk, termékek rövidebb úton jutottak el a főváros piacaira. A századfordulón Szolnok már fontos vasúti csomópontnak számított, hiszen egymásután épültek ki a vasútvonalak a megye területén, 1857-ben a Szolnok-Debrecen, 1858-ban Szajol-Békéscsaba, 1873-ban a Szolnok-Hatvan, 1880-ban a Mezőtúr-Szarvas, 1885-ben pedig a Mezötúr-Túrkeve, az Uj szászJászapáti, és a Pusztatenyő-Kunszentmárton közti vonal nyílt meg. 1887-ben kiépült a Kunszentmárton-Szentes, és a Kisújszállás-Kál-Kápolna közti vonal. Ezt követte 1889-ben a Kisújszállás-Dévaványa közti vasútvonal átadása. Mindezek jelentős szerepet játszottak, hogy a várost Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyének jelölték.

7 Mint megyeszékhely közigazgatásilag is jelentős szerepet töltött be. A fővárossal és a szomszédos megyeszékhelyekkel jól működő közlekedési hálózat kötötte össze, ugyanakkor az egész megye területéről viszonylag jól megközelíthették. A városban 1878-ban felépült a vármegye székháza, otthont biztosítva a közgyűlésnek és a megye hivatalainak. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás új középületei (városháza, törvényszék) a városközpontban a főutcán épültek fel. A hivatalok épületeinek megközelítése jól kiépített belső utakat is követelt. Az 1857-ben épült új vasútállomástól (ez már a mai állomásépület elődje) a Tisza-hídig már kövezett út vezetett. Az ipar munkaerő vonzó hatására, valamint a jó közlekedési adottságok következtében az egész megyében itt volt a legmagasabb a népesség növekedése. A város lakossága 1890 és 1910 között 20.748-ról 28.406-ra emelkedett.

8 Az ipari üzemekben foglalkoztatott nagyszámú munkaerő, a hivatalos ügyeik miatt a megyeszékhelyet naponta felkereső ügyfelek illetve a kórházba és a laktanyákba igyekvők kialakították az utazni vágyók tömegét, akiknek célhoz juttatását csak a korszerű tömegközlekedés oldhatta meg. Magyar Törvénytár. 1836-1968.évi törvényczikkek. Bp. 1896. 1836. évi XXV .t.c. "Az ország köz-javát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról." - Jelenkor. 1847. szept. 2. CSEH Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megye területén. In: Zounuk 9. Szolnok, 1994. 125. Adatok 1989.237. 245