Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megye közúti tömegközlekedésének fejlődése / 243. o.

A kapitalista viszonyok kialakulása következtében a fejlődő nagyvárosokban is szükségessé vált a kor színvonalának megfelelő tömegközlekedés megteremtése. A modern nyugati nagyvárosokban a személyszállításra már hatfajta közlekedési eszköz szolgált. A villamos első ízben 1884-ben jelent meg az USA-ban Richmondban. A másik közlekedési eszköz & földalatti vasút az európai kontinensen első ízben 1896-ban jelent meg Budapesten (a 3,7 km hosszú vasút az Andrássy út alatt haladt a Széchenyi fürdő melletti végállomásig). A magasvasutat 1901-ben helyezték üzembe Elberfeldben (Wuppertal). A trolibuszközlekedés pedig 1892ben indult meg Berlinben. 1905-ben ugyancsak Berlinben indult meg a nyilvános autóbuszforgalom. Az utolsóként említett közlekedési jármű, mivel sem sínekhez, sem felső vezetékhez nem kötött, egyben a legrugalmasabb. A buszok elődjének tekinthető omnibuszoknak hosszú előtörténete van. Már 1662-ben közlekedtek Párizsban hat, majd nyolcüléses omnibuszok. Ezután a lóvontatású buszok ismételten csak a XIX. században tűntek fel Londonban, Párizsban és Berlinben.

9 Magyarországon a megoldást először szintén a kötöttpályás járművek - lóvasút, villamosvasút - alkalmazásában látták. A fővárosban 1866-ban nyitották meg az első lóvasutat, majd 1887-ben átadták az első városi villamosvasutat. A vidéki városok közül Szegeden az 1880-as években lóvasutat, Debrecenben pedig közúti gőzvasutat létesítettek. A századfordulón már Miskolcon, Szombathelyen és Szegeden is villamosok közlekedtek.

10 Hazánkban 1910-ben indult meg az első távolsági autóbuszjárat Károlyváros és a Plitvicei tavak között. A helyi tömegközlekedést lebonyolító autóbuszok azonban Magyarországon nem a fővárosban, hanem Aradon, DélMagyarország egyik népes, iparilag fejlett városában álltak üzembe 1908-ban.

1! Bécsben csak 5 évvel később 1913-ban, Budapesten pedig csak 1915-ben indult meg a rendszeres autóbuszközlekedés.

12 Aradon a város szakemberei látván a város gyors fejlődését és az autóbuszközlekedés sikerét már komplex közlekedésfejlesztési tervet dolgoztak ki, amelyben már a közúti villamossal, Technika. 1991. 315., 342., 355., 334., 371. CSEH Géza: Régi tervek a szolnoki lóvasút és villamos létesítéséről. In: Múzeumi Levelek. 39-40. sz. Szolnok, 1982.37. BÁLINT Sándor: Az első hazai városi tulajdonú autóbusz-vállalat története. In: Városi Közlekedés. 1990. 2. sz. 109-112. Technika, 1991. 394. - MACHALA, Fritz: A bécsi autóbusz-közlekedés. In: Városi Közlekedés. 1990. 2. sz. 94-99. 246