Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Botka János: Jász önkormányzati pecsétképek és címermotívumok a XV.-XIX. századból / 217. o.

6. Az égitestek, a természet, a gazdálkodás motívumai A táji és települési sajátosságok megjelenítésében - természetesen más, kevésbé általánosítható pecsét- és címerrészletek is szerepet játszottak. A XVII. századi jászsági pecsétek fontos tartozéka a hold és a csillag. Árokszállás és Kisér esetében együtt fordulnak elő, Apáti 1676. évi pecsétjén csillag van. Alsószentgyörgy 1664. évi nyomatán a jelkép egy sajátos napkorong. Az égitestek megjelenítése az ország keleti felében volt gyakoribb, kiegészítő, díszítő szerepben. Három csillag és egy holdsarló a fő motívum Kunszentmiklós 1621-ben vésetett tipáriumán. Laczháza jelképéül a holdsarlón trónoló Mária szerepel 1651-ben. Csillagot találunk Mihálytelek, Jákóhalma, Dózsa, Felsőszentgyörgy, Ladány és Jászkisér mai címerében is.

37 Máig fennmaradtak Fényszaru és Felsőszentgyörgy jelképeként a XVII. századból ismert rózsák, melyek Fényszaru esetében egy kis halomból, Felsőszentgyörgy esetében egy szívből emelkedtek ki. A szív és a virágok jelképi előfordulása a XVII. század és a XVIII. század első felének jellemzője, s különösen az ország középső részén voltak elterjedve. Gyönyörű liliomok töltik ki Szabadszállás 1622-ben használt címeres pecsétjét. Az első ismert fülöpszállási pecsét közepén pedig három rózsa látható, kis hármas halomból kiemelkedve. Rózsa szerepelt Berény 1686. évi és Apáti 1676. évi pecsétábráján is.

38 Ezen motívumok közül a nagykunsági pecséteken csupán a liliom fordul elő (Kolbász-szék 1629. évi pecsétje). A gazdálkodásra utaló jelkép azonban már a Nagykunságból is jobban előbukkan. Márialaka falu pecsétje 1647-ből ekevasat és csoroszlyát őrzött meg számunkra. /Az ottani kun nemesek címerében ugyanekkor egy ágaskodó ló felső része volt meg figyelhető./

39 1680-ban már Kunszentmiklósnak is ekevas és csoroszlya a pecsétképe. Ezeket találjuk meg Apáti 1676. évi és 1696. évi pecsétrajzán is, a búzakalásszal együtt. Jászdózsa taligás ekéje is a földművelés fontosságát emeli ki 1699-ből, ahogyan Dorozsma ekevasa is 1732-ből. A mezőgazdaságra utaló kezdeti motívumok kikerülnek a pecsétképekből. Jászapáti mai címerében megtalálható azonban az 1750-től szereplő szőlőfürt, ahogyan Kisújszállás címerében is jelen van fontos motívumként a három búzakalász, őrizve a város korábbi címeres pecsétjéből az erős kar által tartott 37 OL Uo. 10 JO Uo.; - SZML Pecsétes iratok: Különgyűjtemény. - Jászság. 39 BOTKA J. 1993. 207.; - OL E-213. Kamarai Lt. Városi és községi pecséttel ellátott ir. a/6, d., 20. sz. - Márialaka. 232