Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.

Kunszentmártonban 1857-től vezettek külön közbirtokossági jegyzőkönyvet

38 de 1867-től az elnevezést gazdasági gyűlések jegyzőkönyvére változtatták.

39 Az első közbirtokossági gyűlésen 1857. január 7-én a főbíró elnökletével jelen volt két bizalmi férfi, négy tanácsnok, tizenhárom közbirtokos és a főjegyző. A jelenlévők köre akkor változott amikor a gyűlést választmányi ülésként tartották. A gazdasági választmányi ülésen három rendes, egy helyettes választmányi tag, a pénztárnok és a tollnok volt jelen. A két testület tehát szervezetileg nem azonos. A jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a városi és a közbirtokossági vagyon és az azokat kezelő pénztárak elválasztása 1854-től megtörtént. Ezeket egymástól függetlenül kezelték. A gazdasági pénztárakból kamatra adtak kölcsönt a városnak és egyéneknek is. Úgy tűnik, hogy a kunszentmártoni közbirtokosság 1857-ben már szervezetten létezett, bár az alapszabályuk nem ismert, mégis az 1857. februári választmányi gyűlésen történtekből annak meglétére következtethetünk. Ezen a gyűlésen nagy felháborodást váltott ki a karcagi cs. kir. kapitány rendelete, amelyet a gazdasági pénztár kezeléséről adott ki. A kunszentmártoni választmány óvást nyújtott be a rendelkezés ellen arra hivatkozva, hogy " e gazdaság melly kizárólag az egyes birtokosság sajátja, s így mint magány pénztár tekintendő, mi miatt a járási kapitányság gyámsága alá nem tartozik, ettől semminemű beavatkozást el nem fogad."

40 Márciusban egy választmányi ülésen azért háborodtak fel mert a járási kapitány és a főbíró úgy fogadtatott el gazdasági gyűlési határozatként valamit, hogy ott csak 2 választmányi tag voltjelen, s ezzel megsértették a " gazdaság alapszabályának 8-dik pontját".

41 1858. február 2-án ismét szembeszegülnek a járási kapitánnyal, aki a pusztai fegyveres őröket a közbirtokosság terhére akarja felállítani.

42 1859-ben a Kunszentmártonnak jutó Páka-puszta részt a helyszínelő telekkönyvi bizottság előtt mint a " kunszentmártoni földbirtokosság tulajdonát vallják be. Kunszentmártonban tehát vagyonát, ügyintézését és szervezetét tekintve egyaránt elkülönült a közbirtokosság a 38 SZML Kunszentmárton lt. közbirtokossági jkv. 1857-1861. 1 köt., 1862-1866. 1 köt. 39 SZML. Kunszentmárton lt. gazdasági gyűlések jkv. 1870-1874., 1874., 1875., és 1876. évből. 40 41 Uo. 1857. február 5. Uo. 1857. március 5. 42 Uo. 1858. február 2. 203