Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.

város igazgatási testületeitől. 1862-ben még írószereket is külön vásárolnak a birtokossági ügyek vezetéséhez. Az 1861. november 5-i betiltás után 1862. márciusában a Helytartótanács a politikai ügyek kizárásával ismét engedélyezte a közgyűlések megtartását. Az engedményre Kunszentmártonban a közbirtokossági gyűlés úgy reagált mintha ismét az 1848 előtti állapotokat állították volna vissza, s a felsőbb hatóságtól való függés - amely ellen az abszolutizmus ideje alatt folyamatosan tiltakoztak végleg megszűnt volna. Sajátos értelmezésükbe az is belefért, hogy a már megtörtént városi és közbirtokossági vagyonelkülönítést megtartsák. Úgy döntöttek, hogy " a birtokosság vagyonát képező tulajdonok felett ön álló szabad rendelkezés kivitelére és ügyei vezetésére szolgáló a kor igényeinek megfelelő alapszabályok dolgoztassanak ki."

43 Közfelkiáltással megválasztották a 10 tagú igazgató választmányt, akik alig egy hónap alatt elkészítették az alapszabályt. A július 20-i közbirtokossági gyűlésnek bemutatott szabályzat tartalmazta a közbirtokosság célját, az ügyvezetés módszerét, valamint a tisztségviselők és testületek hatáskörét. Elfogadták, hogy mivel a közbirtokosság nem rendelkezik hatósági jogokkal, határozatainak érvényesítéséhez a városi hatóság segédkezését veheti igénybe.

44 A közbirtokossági ügyek irányítását a közgyűlés, az igazgató választmány és a közbirtokossági tisztségviselők: az elnök, a jegyző és a tőkegazda kapta feladatul. A tisztségviselőket és az igazgató választmány tagjait a közgyűlés választotta. A jegyző és a tőkegazda fizetést is kapott. Az elnöki tisztet a főbíróval töltötték be. Az 1863-as évben több olyan előterjesztést vitattak meg és határozatot hoztak, amelyek az 1848 előtti időszakban is, 1861-ben is közgyűlési hatáskörbe tartoztak. így javaslatot tettek a kocsmák bérbeadási módjára, az előfogatozás megszüntetésére, a készpénzfizetéses városi szolgák helyett csekély tiszteletdíjért gazdafiak alkalmazására, hogy azok " ezáltal okulva és tanulva hasznos polgárokká váljanak".

45 1867. augusztusától esetenként képviseletigazdasági gyűlésnek nevezik magukat. Ezeken az üléseken a tanácsnokok, a képviselők és a gazdák jelentek meg. Ilyen vegyes gyűlésben döntöttek a felsőtemető nagyobbításáról és kápolna építéséről, az egyházi párbér kivetéséről, a törvényszék helyének kijelöléséről, a híd megjavításának SZML. Kunszentmárton lt. közbirtokossági jkv. 1862. június 29. 16. sz. Uo. 1862. július 20. -Alapszabály. Uo. 1863. május 9. 204