Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.

viták évtizedekre állandósultak, a közbirtokosság szervezeti különállásának rossz formai keretei nagymértékben hozzájárultak. Különösen sok problémát okozott, hogy az eltérő érdekeket megtestesítő tanácsnak és a közbirtokosságnak továbbra is ugyanaz a személy, a városi főbíró, majd később a városi polgármester maradt a vezetője. Ahogyan igen találóan Fekete János megfogalmazta, "a közbirtokosság bújt a tanács mögé,a tanács pedig a közbirtokosság mögé."

24 így történhetett, hogy Félegyházán a szervezetileg nem is önállósult közbirtokosság 1850-ben saját nevére telekkönyveztette a korábban a város köztulajdonaként használt ferencszállási tanyafoldet, amely 2 táblában 548 kh.volt. A telekkönyvezésről rendelkező határozatot úgynevezett gazdasági gyűlésben, a főbíró elnökletével, 12 birtokos javaslatára hozták meg.

25 Igen érdekes e határozat indoklása: azért szükséges az áttelekkönyvezés, mert "a városnak nevén levő birtokra a kezét rá akarja tenni a német".

26 A fenti indoklás ráirányítja a figyelmünket a közbirtokosság jogi és szervezeti önállósodásának eddig alig elemzett összetevőjére. Nevezetesen a jászkun jogviszonyokból fakadó belső autonómiát az önkényuralmi időszakban ért támadások elleni védelemre. Az autonómia egyik biztosítékát az igazgatás központi hatalomtól való anyagi függetlenségét a közcélra átengedett földek jövedelme jelentette. E közföldek megmentését is szolgálhatta az áttelekkönyvezés és magántulajdonná nyilvánítás, hiszen a földeket a közbirtokosság a gyakorlatban nem vette ki a városi kezelésből. Később azonban fokozatosan kisajátították azokat. 1854-ben amikor a birtokosok Ferencszállás pusztát felosztották a városnak már csak 260 kh-at hagytak ki apaállatok tartására, 1857-ben amikor a magjószágok tartását központilag megtiltották azt is visszavették. Lényegében minden olyan birtoktesttel, amelyet a település hasznára átadtak hasonlóan jártak el a birtokosságok más jászkun településeken is. Halason az 1858-59-es tagosítás idején a közbirtokosság engedelméből meghagyták a két felekezeti egyház működésének fedezetére az azoknak korábban átengedett földeket. Hasonlóan közcélra fordították a halasi redemptusokra jutó pákapusztai részt, az úgynevezett Halasi-Páka bérbeadásából befolyt jövedelmet. Ebből fizették a tanárokat. Visszavették a várostól a fehértói majorsághoz tartozó földeket, kimondták, hogy azt fel kell 24 Uo. 105. 25 BKML Kf. lt. 108/1882. kgy. jkv. sz. 26 Uo. 198