Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.
során felosztandó, a redemptusok közös használatára osztatlanul hagyott pusztákból? A tagosításokkal kapcsolatos helyi mozgalmak legélesebben a Kiskunságban jelentkeztek. A viták orvoslását szorgalmazó kérelmek az országgyűléshez és a nádorhoz is eljutottak. A tagosítási törvény a tanácsi határozatok, és a nádori állásfoglalások mind egyirányba hatottak, az elszegényedett egykori redemptusok végérvényes kiszorítására a megváltott földekből. Minden mozgalom és vita ellenére győzedelmeskedett a birtokosok érdeke, s az az elv, hogy aki a tőkebirtokát eladta, eladta vele a közös pusztákban levő járulékát is! 21 így már egyszerű volt behatárolni azt is kit tekintsenek redemptusnak. A konfiktusok azonban nem csupán az egyes birtokosok és a helyi elöljáróságok között éleződtek ki, hanem testületi szinten is jelentkeztek. A helységek közköltségeit - amint azt már említettem - részben a redempciókor megváltott, de községi használatra átengedett közföldek és beneficiumok jövedelméből fedezték. Az eladósodás egyik oka éppen az volt, hogy a redemptus birtokosság egyre erőteljesebben törekedett ezeknek az átengedett jövedelmeknek a visszaszerzésére, s egyben az úgynevezett közös birtokossági jövedelmek elkülönítésére. Félegyházán talán a jászkun települések közül elsőként, 1848. márc. 21-én alakították meg a birtokosság külön pénztáraként a harkakötönyi pénztárt, amelyben a "birtokossági" földek jövedelmeit kezelték. E birtokossági földek tulajdonjogi kérdéseivel részletesen foglalkozik Szerelemhegyi Tivadar monográfiája 22 és Fekete Jánosnak a félegyházi pusztakeresőkről írott tanulmánya is. 23 Mindkettőből arra következtethetünk, hogy a birtokosság első külön pénztárában azokat a jövedelmeket kezelték, amelyeket a várostól visszaszerzett földbirtokok eredményeztek. E pénztárból fejlődött ki és önállósodott mint a tanácstól független jogi személy a félegyházi közb irt okosság. A különválás első évtizedeit Félegyházán is számos konfliktus terhelte, amelyek a közbirtokosság és a város, a birtokosok és birtoktalanok közötti érdekellentétekből keletkeztek. E konfliktusokat a közbirtokosság mint szervezet alig tudta kezelni. Ahhoz, hogy a város és a közbirtokosság közötti FEKETE János: A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi paraztmozgalom. In: BácsKiskun megye múltjából. III. köt. Kecskemét, 1981. 83. 22 SZERELEMHEGYI Tivadar: Félegyháza város monograph iája. 1882. 139-140. 23 FEKETE J. 1981.92-94. 197
