Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)
TANULMÁNYOK - Suba János: Vasúttérképek a Hadtörténelmi Térképtárban, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére (1847-1918) / 87. o.
A Pest-Szolnok vasútvonalat 1847. szeptember 1-vel adták át a forgalomnak. A vonalat a Magyar Központi Vasúttársaság építette, hossza 99 km volt. 25 Ezzel az ország vasútvonalainak hossza 132 km-re emelkedett. Ez 30%-os növekedést jelentett. Hozzászámítva a Sopron -Klanzendorf 27 km. hosszúságú vonalat 1847-ben 126 km hosszúságú vonalat adtak át a forgalomnak. így 1847-ben 159 km hosszú vasúthálózata volt az országnak. 7553-ban a Cegléd -(Kiskun)Félegyháza vonalat a Délkeleti Vasúttársaság építette 58 km hosszan. A forgalomnak 1853. szeptember 3-án adták át. Folytatását 1854-ben építették meg Szegedig 60 km hosszúságban. Ezekben az években csak ezeket a vonalszakaszokat építették meg. A Cegléd- (Kiskun) Fél egyháza vonal a 413 km hosszúságú vasúthálózatból 14 %-al részesedett. Ezeket a vonalakat az 1891. évi XXV. törvénycikkel államosították. 7557-ben az országban három vonalat építettek. A leghosszabb vonal a SzolnokDebrecen vonalszakasz volt, amelyet a Tiszavidéki Vasúttársaság épített. Ettől kevésbé maradt el a Szeged-Temesvár vonal. A Szolnok-Debrecen vasútszakaszt 1857. november 25-én adták át a forgalomnak 122 km. hosszan. Az ország vasúthálózata ezzel a vonallal 939 km-re nőtt. A vonalszakaszt az 1880. évi XXXVUI. törvénycikkel államosították A vasútvonal folytatását 1859-ben Debrecentől Mskolcig 136 km hosszúságban építették ki. 7555-ban szintén nagyarányú volt a vasútépítés, három vonalat építettek ki 305 km hosszan, ennek majdnem a felét (47 %-át) a Szajol-Arad vonal tette ki. A Tiszavidéki Vasúttársaság 1858. október 25-én adta át a Szajol-Arad vonalat a forgalomnak 143 km hosszúságban. A vonalszakaszt az 1880 évi XXXVIQ. törvénycikkel államosították. 7867-ben adták át a Magyar Északi Vasút kezelésében a Pest-Hatvan 68 km hosszúságú vonalat, amelyet 1870-ben építtetett ki Mskolcig a Magyar Államvasút 115 km hosszúságban. 2.3. Tervezett vasútvonalak 1867-1911. A bécsi kormányzat 1867-ig nem adott ki vasútépítési engedélyt. A kiegyezés után a vasútépítések ügye a magyar országgyűlés hatáskörébe került. A magyar országgyűlés tárgyalta és engedélyezte az építendő vasútvonalakat, a végrehajtó és az adminisztratív szerep pedig a Közmunka és Közlekedési Minisztériumra hárult. A vasúttársaságok koncessziót kértek egy adott vonalszakasz építésére. Az engedélyokmány alapján az országgyűlés minden esetben törvénybe iktatta az adott vonalszakasz építését, és ezzel együtt az egyéb fontos A felsorolásra kerülő évszámok és adatok TOMINIC József: A Magyar Szent Korona országainak vasutai 1845-1904. Bp. 1905. című könyvéből valók. 97
