Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Suba János: Vasúttérképek a Hadtörténelmi Térképtárban, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére (1847-1918) / 87. o.

tudnivalókat. A vasútépítési kérvények mindig az adott földbirtokos érdekcsoportok helyi igényeit tükrözték. A kiegyezés után a legtöbb vasutat magántársaságok építették. Az 1868 és 1872 között kiadott 25 vasútengedély közül csak 8 kisebb vasút építését rendelték el államilag.

26 A kapott koncesszió és az engedélyokmányok alapján tervezett vasútvonalat minden esetben ábrázolták az akkor aktuális legújabb kiadású térképeken. Az már más kérdés, hogy a tervezett vasútvonalakat sikerült-e megépíteni. Ezért tanulságos ezeket a térképeket összevetni a már elkészült vasútvonalakat ábrázoló térképekkel. Térképtárunkban a legtöbb ilyen térkép az Artaria cég kiadásában maradt fent. Ez a cég minden évben kiadta a Die Oesterr(eichische) u(nd) Ungarfische) Eisenbahnen der Gegenwart u(nd) der Zukunft, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia meglévő és tervezett vasútvonalainak térképe. A térképek méretaránya 1:1 900 000 vagy 1:800 000, nagyságuk 78 x 43 cm. A bécsi Köké nyomdában nyomtatták. Az alaptérkép ugyanaz, a Monarchia fehér, a szomszédos államok barna színűek. A fehér alapon nagyon jól érvényesülnek a különböző vasúttársaságokat jelölő színek. A vasútvonalak három félék a rnjiködo, építés alatt lévő és világosbarna színnel a tervezett vasútvonalak. A névrajz csak a vasútállomások megírását jelenti, illetve a vonalak mellett a vasúttársaság neve. A térképek összehajtogatva, könyv formátumban, keménytáblával kerültek a piacra. Most azt nézzük meg, hogy a tervezett vasútvonalak hogyan kapcsolódnak a Pest-Szolnok vasútvonalhoz, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez. Az első 1868. évi kiadásban 27 (2. sz. melléklet) már megjelenik a Pest-Szolnok és a Pest -Miskolc vonalat összekötő vasútszakasz vázlata, amely Szolnok és Hatvan között teremt összeköttetést Jászberényen keresztül, onnan a Zagyva partján halad tovább Hatvanig. A Pest-Szolnok vonalból terveztek még egy elágazást Cegléd és Jászberény között, ahonnan tovább vezetett a vasút POGÁNY Mária: Vállalkozók, mérnökök, munkások a magyar vasútépítés hőskorában ( 1845-1873.) Bp. 1980. 19. Hadtörténelmi Térképtár B.DC.C 6. A térkép munkatérképként szerepelt, ezért több tervezett vonalszakasz tussal át van rajzolva. így a Pest-Miskolci vasút tervezett vonala mellett fekete tussal berajzolva a már elkészült Pest-Miskolc vonal, beleértve a gyöngyösi elágazást is, míg az egri szárnyvonal, illetve a Miskolc-Putnok vonalszakasz épülőfélben lévőnek van jelölve. 98