Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975) / 39. o.

várótermek összes alapterülete 907 m 2 . A vonatindulásig az időt el lehetett tölteni az éttermekben, melyhez konyha is tartozott. Mindkét váróteremben fapadok szolgáltak ülőalkalmatosságként. A m. osztályú váróterem padlója keményfa, az I. és DL osztályúé amerikai parketta. 84 Az előcsarnokból lehetett elérni a 28 m 2-es mázsáló helyiséget amely a poggyász feladás célját is betöltötte. A földszinten még cselédlakásokat és mosókonyhát is elhelyeztek. Az emeleti szobákhoz 1,1 m széles falépcső vezetett. 85 Az állomáson folyó életet jellemzően mutatja be egy 1894-es újságcikk: "... A harmadik osztályú váró terem utasai a csendes egyhangú várakozás unalmait elűzendők, tele töltik magukat egész a fejők tetejéig jóféle Tisza-vízből készült pálinkával. A második osztályú váró terem utazói csendes türelemmel várják egymásra zsúfolva a megváltás óráját, a harmadik csengetést. 86 Az első osztályú teremben legélénkebb az élet, mert ez a különféle kereskedelmi utazók szolnoki börzéje ...". 87 A vágányok fölé szabadon álló díszes kiképzésű facsarnok került. A Tiszavidéki Vasút több fontos vasúti gócponton emelt ilyen facsarnokot, így Püspökladányban, Kassán, Miskolcon, Debrecenben, Nagyváradon. A szolnoki facsarnok - a korabeli fényképek szerint - szinte teljesen azonos a püspökladányival. A homlokoldal gazdagon faragott, a gerendaváz közé épített, áttört deszkázat. Az építmény három hajós, középen magasított, kulisszaszerű kiképzés a füstelvezetés céljából. A csarnok lebontásáról nincs pontos adat, valószínűleg a századfordulón az új állomásépület alapozásakor szedték szét. 88 Jelenléte azonban annyira rögződött az állomáson szolgálatot teljesítőkben, hogy még a századforduló után évtizedekig úgy jelentették be a vonatok érkezését, hogy "gyorsvonat érkezik a csarnok első vágányára ..." 89 amerikai parketta: közönséges parketta. A mai ún. "halszálkás" parketta megfelelője. SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja iratai (Továbbiakban: Alisp. ir.) 3.344/1903. Az állomásokon a múlt században először harangütéssel, majd csengetéssel jelezték az utazóközönségnek a vonatba való felszállást és indítást. Első csengetés jelentette, hogy hamarosan indul a vonat, második csengetéskor a kalauz felszállt és bezárta az ajtókat, harmadik csengetés adott parancsot az indításra. Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok (Továbbiakban: JNSZML.) 1894. október 7. 80. sz. KUBINSZKY M. 1983. 29-30. Szolnok képekben. Szolnok, 1984. 127. 84 85 86 87 88 89 63

Next

/
Thumbnails
Contents