Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975) / 39. o.
vasúttársaság Püspökladányban és Nyíregyházán. Az Első Erdélyi Vasút Alvincen (Vintul de Jas) az előbbi két állomáshoz hasonló épületet emelt, így mind a négy épületnél ugyanarra a feltehetően bécsi illetőségű tervezőre gondolhatunk. Az eddigi kutatások alapján azonban nem lehet megállapítani a tervező személyét. A szolnoki állomásépület második nagyságrendű emeletes, romantikus stílusban készült, a Tiszavidéki Vasút tekintélyes épülettípusa. Közép- és sarokrizalitos 80 homlokzattal alakították ki. A központi rész mindkét oldalán 6-6 ablaktengelyes épületszárnyak állnak. A város felé néző középső épületrész öttengelyes kiképzésű, 4 lizéna 81 tagolja, a 3. tengelyben helyezték el a főbejáratot. A szolnoki épület és a meglévő püspökladányi között itt különbség található, míg a szolnokinak eredetileg egy bejárati ajtaja volt, a püspökladányi három ajtóval rendelkezik. A bejárati rész fölött az emeleten timpanonszerű kiképzés, amelynek közepére az osztrák címert erősítették fel. A város felé néző homlokzatot felül pártázatok díszítik. 82 Az épület alaprajzát egy 1903-as tiszti főorvosi jelentés, és Rév Zsoltnak a püspökladányi állomásépület helyreállításáról írt tanulmánya alapján próbáljuk rekonstruálni. 83 A Tiszavidéki Vasút épületeinek alaprajzai kezdetlegesebbnek tűnnek mint a Déli Vasút tervei. A Tisza vidéki Vasútnál még érvényesült a vasútépítés "hőskorában" elterjedt megoldás, amelyet a régi indóháznál ismertettünk. Az utas bement a felvételi épületbe, elhaladt a pénztár előtt, oldalt betért a várótermekbe illetve kiment a peronra. Az épületek elhelyezésénél a fő hangsúly azon van, hogy az igyekvő utas az állomás előtér és a vonat közt a legrövidebb úton haladjon át az épületen. Az állomásfőnök, illetve a forgalmi szolgálat számára szükséges helyiségeket az emeleten alakították ki. A szolnoki felvételi épület alaprajza nagy H betűre emlékeztet. Az állomás épületébe belépő utas az előcsarnokba ért, amely azonban elég keskeny, inkább folyosónak kialakított. Oldalt két személypénztár szolgált a jegyváltásra. Az utazó választhatott vagy betér az I. és H osztályú illetve a másik oldalon elhelyezett Hl. osztályú várótermekbe vagy egy folyosón a vágányokhoz sétál. A Rizalit: épületek homlokzatának kiemelkedő része, a homlokzat teljes magasságában érvényesül, a homlokzat tagolására szolgál. Elhelyezése szerint közép-, sarok- és oldalrizalitot különböztetünk meg. Lizéna: az épület felületét tagoló függőleges falsáv. KUBINSZKY M. 1983. 29-30. RÉV Zsolt: Vasúti műemlékeink védelme In: Műemlékvédelem. 1993. 3.sz. 62
