Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975) / 39. o.
A munkálatok ezzel egy időre befejeződtek Szolnok alatt, újraindításukat lényegében a Tisza vidéki Vasút kezdte el. Ők már kész alépítményt és őrházalapokat örököltek. Az új vasúttársaság haladéktalanul elkezdte az építkezés továbbfolytatását. Több mint 9000 t sínt rendeltek, hogy a munkákban ne legyen fennakadás. A síneket és más építési anyagokat az indóháznál kialakított pályaudvarra szállították, amely ekkor még az Osztrák Államvasút Társaság tulajdonaként szerepelt. Mivel az összes építési anyag elszállítása a felhasználási helyekre kocsikon és szekereken történt, ez lassabban haladt, mint ahogy vasúton megérkezett. Egy idő múlva nagymennyiségű kb. 300.000 t súlyú anyag halmozódott fel, amelyet az indóháznál az Osztrák Államvasút csak nagy összegű bérleti díjért volt hajlandó tárolni. A Tiszavidéki Vasút ezért úgy döntött, hogy az Osztrák Államvasút indóháza előtt kb. 2 km-el egy leágazó vágányt létesítenek (ez a Járműjavító elágazásánál a pályaudvarig vezető mai nyomvonal), amely a Tiszavidéki Vasút által kialakított rakodótelepre vezetett. Ez a kiágazás később döntően beleszólt Szolnoknál a vasút továbbvezetésébe. Ugyanis amikor a vasúttársaság az eredeti tervek (Tisza-parti vasút) alapján készített árkalkulációt, kiderült, hogy a kisajátítások és a töltésépítés annyira megnövelik az építkezés költségeit, hogy az indóház és a Tisza bal partja között lévő alig néhány km hosszú szakasz 1.296.489 Ft-ba kerülne. Drágának találták a megoldást, így más lehetőséget kerestek. Kézen fekvőnek bizonyult, hogy az állomás előtt 2 km-el létesített leágazó vágányt meghosszabbítsák és így a vasút a várost félkörívben elkerülve érje el a Tiszán építendő hidat. Bár így néhány száz méterrel hosszabb vasúti pályát és új állomásépületet kellett építeni, elmaradtak a belterületi ingatlanok kisajátításai, amely az építést drágábbá és lassúbbá tehette. Valóban ezzel az új variációval a költségeket egymillió Ft-ra leszállították. 71 Az új vonalvezetést a Kereskedelmi Minisztérium 1857. február 4-én jóváhagyta így a szolnoki vonalszakasz építését a módosított tervek alapján végezték el. 72 A vasútvonalat a következő iránnyal vezették. A Járműjavító, Ó-Szolnok elágazásnál már a mai nyomvonalat követte a meglévő vasúti Zagyva-hídig. Innen azonban már nem azonos a mai vonalvezetéssel. A múlt század közepén TÓTHE 1929. OL. Abszolutizmuskori Levéltár. Helyhatósági osztályok. K. k. Statthalterei Abtheilung Ofen. Ált. ir. D 122. X. E. 784. cs. 19945/2831/1857. 59
