Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975) / 39. o.

épített vasút a mai Wagner Gusztáv u. - Bimbó u. - Botond u. irányát követve haladt, hogy elkerülje az akkor még kincstári tulajdonban lévő Alcsi pusztát.

73 A módosított vonalvezetés egy új átmenő jellegű pályaudvar kialakítását is szükségessé tette. Bár a város szempontjából az lett volna előnyösebb, ha a régi indóházba futnak be és innen indulnak ki a vonatszerelvények. A vasúttársaságnak viszont érdeke volt, hogy a vonatok ne pazarolják felesleges átállással, szerelvény-kapcsolással az időt. Az nyilvánvaló volt, hogy a régi pályaudvart nem lehet megszüntetni, mivel a folyami kikötőbe érkezett árukat itt rakták át vasútra. így kompromisszumra került sor, a régi indóház és a körülötte kialakított vágányhálózat mint teherpályaudvar megmaradt, az új vonalon pedig a személyforgalom számára új állomásépületet és pályaudvart alakítottak ki. Az állomás helyét ott jelölték ki, ahol a vaspálya nyomvonala és a város kialakítandó főutcájának egyenese metszette egymást (mai személypályaudvar helye). Itt kezdték el építeni 1857. elején Szolnok város új felvételi épületét.

74 Már javában folytak a munkálatok, amikor június végén Szolnok elöljárósága kérelemmel fordult a belügyminiszterhez az új állomás és vasútvonal ügyében. A város sérelmesnek találta, hogy az új pályaudvar nagyon távolra kerül Szolnoktól emiatt a lakott területtől (mely ebben az időben még csak a mai "Gólya" sarokig érhetett) csak úgy lehet minden évszakban megközelítem, ha az akkor Vásártér-állomás közötti utat kőburkolattal látják el. Ezt a város közönségével akarják elvégeztetni, holott erre semmilyen pénzalapjuk nincs. Jogosan említik, hogy a helyi lakosok már 1851-ben részt vettek a régi indóháztól a közúti Tisza-hídig terjedő útszakasz kikövezésében, amellyel a fővárosból a Tiszántúlra irányuló forgalmat folyamatossá tették. A tiltakozás hatására a vasúttársaság végül vállalta, hogy az új indóház-vásártér közötti 300 öl hosszú útszakaszt a saját költségén ellátja kőburkolattal.

75 Közben az egész vonalon a befejezéshez közeledtek a vasútépítés munkálatai. 1857. május 24-én gyóf Andrássy György, Schwarzenberg Károly kíséretében szemlét tartott, és az elkészült vasúton kavicshordó kocsin végig utaztak. A Wagner Gusztáv u. - Vízügyi Múzeum közti egyenes vonalat - amely levágja a szövegben említett ívet - a nagy sebességű vonatközlekedés miatt létesítették 1966-ban. KUBINSZKY Mihály - GOMBÁR György: Vasútállomások Magyarországon 18461988. Bp. 1989. 122. O L. Abszolutizmuskori Levéltár. Helytartósági osztályok K. k. Statthalterei Abtheilung Ofen. Ált. ir. D. 122. X.E. 784. cs. 19.945/2.831/1857. 60