Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975) / 39. o.
Az osztrák és magyar vasútvonalakat egy francia tőkés csoport vette meg, 1855ben és Császári és Királyi Szababadalmazott Osztrák Állam Vasúttársaság néven folytatta tovább Szegedtől a Bánságba vezető vasút építését. A másik a Déli Vaspályatársaság, amely 1858-tól végezte magyar területen a vasútépítéseket. A harmadik társaság a Császári és Királyi Szabadalmazott Tiszavidéki Vasúttársaság, rövidebb nevén a Tiszavidéki Vasúttársaság. 63 Születésének előzményeként gróf Apponyi György és társai 1855-ben kértek engedélyt Debrecen-Nyíregyháza-Mi skolc-Kassa vasútvonal építésére. Az engedélyt megkapták, sőt megvették az épülő Szolnok-Debrecen és Püspökladány-Nagyvárad vonalakat. 1856. november 11-én Bécsben megtartották a Tisza vidéki Vasút alakuló gyűlését. A vasúttársaság az engedélyokiratban felsorolt vonalakat a pest-miskolci vonal kivételével kiépítette. Ez a vasútvonal Pest-Nagykáta-JászberényFüzesabony-Mezőkövesden át haladt Miskolcra. A vonal nem épült meg, mint ahogy a tervezett Törökszentmiklós-Jászberény vonal is csak terv maradt. Az utóbbi nyomvonal segítségével a Tiszavidéki Vasút keleti vonalainak közvetlen összeköttetést teremthetett volna Pesttel. Ez az elképzelés az Osztrák Államvasút Társaságnál nem aratott nagy elismerést, ugyanis megvalósulása esetén a cegléd-szolnoki vasútvonal jelentéktelen szárnyvonallá süllyedhetett. Minden erővel igyekeztek meggátolni a vasút megépítését. Végül azt javasolták a Tiszavidéki Vasútnak, hogy átadják Cegléd állomást és a Cegléd-Szolnok vonalat, ha cserébe a Tiszavidéki Vasút lemond a Törökszentmiklós-Jászberény vonal kiépítéséről. A megkötött szerződést a Pénzügyminisztérium 1859-ben jóváhagyta így a cegléd-szolnoki vonal a Tisza vidéki Vasút tulajdonába került 1.345.133 Ft-ért. 64 A vonal másik szakaszának - a szolnok-debreceninek - építését még az Osztrák Államvasút elkezdte. Szolnok városában 1851 áprilisában fogtak hozzá a vasútvonal nyomvonalának kitűzéséhez az indóháztól a Tisza-parton vezetve. 65 Az első elképzelések szerint ugyanis a vasútvonal az állomástól a Tisza jobb partján haladt végig, hogy a folyón létesített hídon vezessen tovább Szajol majd Debrecen irányába. M. v. 1. 87-94. TÓTH Emil: A tiszavidéki vasút történetének rövid ismertetése 1-2. r. In: Vasúti és Közlekedési Közlöny. 1929. 2. szám. 17-18. 4. szám 43-44. Szolnoki História Domus II. k. 86. Szolnoki Damjanich János Múzeum Könyvtára. 57
