Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

ADATTÁR - Elek György: Adalékok Karcag város 18. századi népesedésének és egészségügyének történetéhez / 353. o.

fájással, forrósággal hirtelen megholtak, már most tizenhatan, 17 ten és 20an s többen is egy nap meghaltak. A Tur-kevi gulyásbojtár egészséges lévén, ez Kartzagon lakó beteg annyához estve bement, más nap Annyát eltemetvén, ugyan azon nap míg a" Tur-kevi gulyához ért, meg mirigyesedéit; a' gulyás más nap észre vévén, és a tilalomtól félvén, a K bojtárt két lovon szekéren a 1 Kartzagi határba vissza vitette, ki mihelyt a y Kartzagi Gulyához ért, megholt. A v Pestisben megholt gyermekeknek ruháját a" más gyermekre adták, azis más nap megholt, és azon darab ruhából az első gyermeken kívül három gyermek hólt ki. A" Kiss-ujj-szállási megfertőzött emberekis megvallottak, hogy éjtszaka szöktek be Karczagra atty ok-fiaihoz, kik közzül más nap edgynek voltak temetésén, azon nap éjtzszakáján haza mentenek, gyermekeik oda haza megfertőződtek. Kapitány Uram őket a" szőlős- kertben levő Kunnyhójokba küldötte; a' hol tizenhat közül nem maradott meg több hatnál, ezek közzül kettő maradt fertőzés nélkül, négye ki-gyógyult s at. b// A fertőzöttség jelei és tünetei különfélék/: Nyilallás, melly némellyen két nap is van, testnek hirtelen való elesése, de leginkább hirtelen való nagy nyilallás, mindjárt érzették űf mirigyet, némely fertőzöttek pedig nagy fö-fájással s * szédelgéssel vágynak: fájlallyák hón allyokat, mellyeket, torkokat, ágyékjokat, horgas-inokat, s at, némellyeknek a * karján, másoknak a v lábán adgyaki magát, melly fájdalom és annak időtartama nem edgy-féle; némellyekben látható s' tapasztalható guga esik csak fennjártokban kevés fájdalommal, 3, 4. nap vagy edgy hét múlva ezek elhadgyák: noha sokan ezek közzülis azután lábokról levétetnek: mások hirtelen lábaikról leesvén, 3. 4. 5. napig is ágyas betegek, és többire halálosok; némelyek edgy holnapig is keserves fájdalommal viselik, sőt némellyek két hónaptól fogva is: ezek közzül igen kevesen halnak meg. Sokakat legelsőben hányás, ükrendés erőltet fórrósággal s'hidegleléssel, az-után üti-ki magát a" guga-torkában, kinek hón­allyában, kinek ágyékában, horgas inaiban, lába- hajtásában. A guga is sokféle, né melly nagy mintegy Vese, némely hoszszú, kemény, veres hoszszú puha fehér, veres és szederjes, némely mintegy fél tyuk-tojás nagyobbakis, némely mint egy makk, golyóbis sát, nagyobb részént veres és tüzes. Sokan pokolvarral adgyák ki magokat, néha a * gugával edgyütt, néha a v nélkül; sokon nátha-szeplö is van, de már azok közzül kevés gyógyulmeg, némellyen 30. 40 pokol-var-is van, ki fejér, ki fekete; ki nagy ki igen kitsiny. A" kik pokol­varasok holtak meg, igen gugásokis voltak. c// Tartama különböző/. Némely két hétig, háromig edgy holnapig is elviszi: de igen tsak elválik 4. 5. napra. A haldoklókon különfélék a tünetjelek: ki tsendesen nyugszik el, ki nagy hánykódással, ki félelemmel, rettegéssel, szív szorulással, ki csak hordoztattya magát, ki emberhez sem szóll, ha erőltetik is; sok ismét halálig beszéli, sokan az ágyon kezekkel motoráznak, mintha valamit keresnének. Az ilyeken nagy részent halálok felé halál-ház üti kimagát; sokan 355

Next

/
Thumbnails
Contents