Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

ADATTÁR - Elek György: Adalékok Karcag város 18. századi népesedésének és egészségügyének történetéhez / 353. o.

fájdalmakat sem érzik, még is 4. 5. vagy 6. óra alatt meghalnak p.o. forróhideg-leléssel. Semmi életkorra, gyógy étrendre, vérmérsékletre még eddig, úgy látszik tekintet nem volt, 50. 60. 70. 80. esztendős embereket is vitt el. Sütő Miklós is körülbelül 110. esztendős, ki már ez-előtt három Pestist ért, edgyikben sem volt Gugája, noha köztük eleget forgott, most belé esvén, három nap alatt megholt Mérsékletes életű embereket, a" kik jó erőben vágynak, még hirtelenebb halállal viszi el, mint akik sinlődésben voltak d// Gyógyszer/ A Karczagi Nótárius tsak Terjéket vett be kétszer egyegy pohár porban a kívánt sikerrel. A

4 Gugát Doktor Arbesser Uram fejér flastrommal ragasztotta; ki paraszt orvossággal élt, sült veres-hagymát szappannal s* mézzel Öszve keverve, azzal érlelték s

x fakadása után szitatták. N. Comissarius Ballá György Uram, othon nem lévén cselédgyeinek megírta, hogy magukat minden érintkezéstől mindnyájan őrizzék, még csak innya való vizért is ollyankor küldött a felesége, mikor már mások éppen a

s kútra nem mentek, mind eddig meg is maradtak épségban: edgy szolgája ment volt a szomszédba, hir nélkül, a' hol mindjárt minden teste leforrázódott, az Asszony orvosolta osztán meg. Szent-György-nap után Ballá Uram haza ment Karczagra, de a * mértékletes életet szorgalmatosan követi, senkivel még csak beszélgetésre sem áll. Nemis volt az fertőzésnek eleibe való állásnak jobb módgya annál sem Karczagon sem Vásár-helyen, a

x mint szava hihető betsületes emberek mondották. A* Gugát sokan csak vesztében hadgyák, ugy némellyik ki fakad; sok ujj-szappanból, mézből, lisztből tsinált kovásszal, némellyek csak nyul-börrel is raggattyák, s érlelik, sokan kivágják s

y vágattyák; mellyekből embert vesztő irtóztató büdös kelevény jő ki * azután meg gyógyul. Most Vérben sem himlőben nintsenek; a

x kik tavaly vér-hasban voltának is, némellyek megfertőztettek, némellyik meg is hólt: a

y kik a

y más Pestisben pestisesek voltak, és akkor egy vesényi Gugából meg gyógyultak, most bele esvén ki meg gyógyul, ki meghal: ezen fertőzésnek is elein a

y ki a Gugából meggyógyult, ismét reájok esett és ki megholt, ki meg gyógyult Rühesek is a" kik voltak ugyan csak fertőzöttek s x

at. "

4 A terjedelmes beszámoló közlését mindenképpen szükségesnek tartottuk, mert pestissel kapcsolatos megfigyeléseken túl számos más betegséget /tulajdonképpen tünetet/ - nyilallást, hideglelést, pokolvart, sínlődést, vérhast, WESZPRÉMI István: Magyaroszág és Erdély orvosainak rövid életrajza. Bp. 1962. 3541. A jelentést Weszprémi nyomán közölte még KÁTAI Gábor: Fekete halál - pestis Karczagon 1739-ben. In: KATÁI Gábor: Ismeretterjesztő az orvosi és természeti tudományok köréből. Bp. 1874. 51-61. Kátai a református anyakönyv alapján alapos statisztikát készített a pestises időszakról és számos, elsősorban orvosi szempontból figyelemre méltó megállapítást tett. 356