Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

ADATTÁR - Elek György: Adalékok Karcag város 18. századi népesedésének és egészségügyének történetéhez / 353. o.

ELEK GYÖRGY ADALÉKOK KARCAG VÁROS 18. SZÁZADI NÉPESEDÉSÉNEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ Karcag város népességének számáról az 1785 -86-ban megejtett népszámlálás adja az első megbízható adatokat. A lakosság számának /vélt vagy becsült számának/ meghatározásához a kutatók eddig leginkább a gazdasági összeírásokat használták fel - jobb híján. Az alábbiakban a Karcagi Református Egyházközség anyakönyveinek elemzésével szeretnénk néhány adalékot közzétenni a népesedés és az egészségügy tárgykörében, mert bár a várostörténeti publikációk és kutatások ma is széles skálán mozognak, a fent említett tárgyak ma még fehér foltként jelentkeznek. A dolgozat három nagyobb egységből áll: az első részben az utolsó magyarországi pestisjárvány karcagi vonatkozásait s az ehhez fűződő demográfiai megfigyeléseket tárgyalja. A második részben a református anyakönyvek feljegyzéseit, adatait adjuk közre az 1770-1779-es évekből. A harmadik részben kísérletet teszünk a 18. századi mezőváros egészségügyének áttekintésére. I. Egy pestíses esztendő Az utolsó nagy magyarországi pestisjárványt általában az 1739-es évhez kötik, pedig a betegség már két évvel korábban, 1737-ben megjelent Erdélyben, s az ország más vidékein - foltokban - még 1743-ban is felbukkant.

1 1737-ben - Dél-Erdély irányából, a Maros és a Körös völgyén át, elérte az Alföld déli részét, s a következő évben már északi irányban, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Nagyszalontán jelentkezett. 1738 decemberében Biharnagybajomban, Füzesgyarmaton regisztráltak pesti ses betegeket.

2 A betegség MOESS Alfréd - M. ROMÁN Éva: Az utolsó nagy pestisjárvány Debrecenben. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve VII. Debrecen, 1980. 117-130. MOESS A. - M. ROMÁN É 1980. 118. 353