Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 15. századi történetéből (1401-1500) / 269. o.

Jakab és László, továbbá János fia János, nemkülönben Csehi Péter és Miklós, valamint Zsigmond ugyanabban a Kakát nevezetű falubirtokban lévő birtokrészeinek, továbbá a fent mondott halastavainak helyszínére érkezve; azoknak [a birtokrészeknek és halastavaknak] törvényesen odahívott és megjelent szomszédaival, valamint határosaival vezesse be Pál fia Andrást és fiait, István fiát Sebestyént, Miklós fiát Jánost, Jakab fiát Lászlót, Pál fiát Imrét, a másik Pál fiát Pétert ugyanazok birtokába és iktassa be azokat [a birtokrészeket és halastavakat] nekik, az őket megillető előrebocsájtott jogon örökös birtoklásra, ha nem lesz ellentmondás; ha pedig lesznek ellentmondók, idézze azokat - ugyanazon András és fiai, nemkülönben Miklós fiai Sebestyén és János, továbbá Pál fia László és Lnre, valamint a másik Pál fia Péter ellenében a királyi különös jelenléti [bíróságunk]

9 elé, alkalmas időpontra, ugyanazok ellentmondása okának kifejtése céljából; és ezek után a bevezetés és beiktatás rendjét - az ellentmondók és az idézettek neveivel, ha lesznek ilyenek - a meghatározott időpontra felségünknek, a különös jelenléti [bíróságunknak] hűségesen megírjátok; kiadatott Halason [in Halas],

10 Szent Kozma és Demjén mártíromsága ünnepén [szeptember 27-én], az Úrnak 1408-dik évében; Az oklevél kettő hiteles átírásban maradt ránk. Az időben korábbi átírást az egri káptalan készítette 1465. augusztus 7-én, egy privilégiális levélben szó szerint idézve. Ez helyenként foltos, de átolvasható. Alul középen, halványan látszik a függőpecsét zsinórja. A másik egy terjedelmes oklevélsorozatban - 1730. április 11-én - készült, nagykárolyi Károlyi Sándor kérésére. Igen jól olvasható, szintén teljes szövegű.

1-* A sorozat záradéka szabályos. A A különös jelenléti bíróság a kúria harmadik bírósági tagozata volt - a nádori jelenléti és királyi jelenlét bírósága mellett - amelyet az országbíró vezetett. Az 1370-es években jött létre, vezetője elvben a főkancellár volt. Egy időben szünetelt a működése, majd 1435 és 1464 között felújították tevékenységét, 1464 után végleg megszűnt. 10 Nagy valószínűséggel a mai Kiskunhalasról van szó. 11 Tizennyolc oklevélsor maradt ki, az egri káptalan 1465. augusztus 7-én kelt kiváltságlevelének zárórésze, többek között egyházi méltóságsorral. Itt található a beiktatásról szóló - 1408. október 26-án kelt - jelentés lényegi része is. Ebből megtudjuk, hogy a király parancsa alapján a beiktatás 1408. október 11-én volt. Az esemény ellentmondás nélkül zajlott, a királyi ember Vései Péter, a káptalani ember pedig Egerből Kelemen kanonok volt. 12 OL DL 86.566 1465. Vffl.7. 13 OLDL25.818 1730.IV.il

. 281