Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút építése / 129. o.

megnyilvánult ..." Ám ez a terv "... nem annyira a közönyösségen, mint az irányadó férfiaknak Karczag ellen táplált ellenszenvükön, s Kisújszállás értelmességén tört meg ... Most, hogy a debreczen - t-füredi s onnan tovább elágazó vasút csakugyan létesült: ismét napirendre került a dolog, hogy e szinte érdekközösségben álló T.-Füred Madarassal, Karczag felé köttessék össze vasúttal."

15 Ezt a lehetőséget Tiszafüreden is felismerték, mert még javában folyt a Debrecen és Füzesabony közötti vasútépítés, amikor 1890 elején Csávolszky Lajos, a debrecen-fiizesabonyi hév engedményese Tiszaszentimre elöljáróit levélben kereste meg. Arra kérte a tiszaszentimrei képviselő-testületet, hogy a Tiszafüredtől Tiszaszentimrén át Kunmadarasig futó szárnyvonalhoz a község 50.000 fit megszavazásával járuljon hozzá. A tiszaszentimrei elöljáróság "... ezen vasutat, azon hiedelemben, hogy az tovább is, Püspök-Ladány, Karczag vagy Kisújszállás felé ki fog építtetni - a községre nézve igen előnyösnek találta ..,"

16 A döntéshozatal azonban elhúzódott, ami talán azzal is magyarázható, hogy ez a levél már a később véglegesnek bizonyuló terv közvetlen előzményeként fogható fel. 1890 júniusában ugyanis Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő és Lipcsey Tamás tiszafüredi járási főszolgabíró 1 évre előmunkálati engedélyt kapott a Karcag-Kunmadaras-Tiszaszentimre-Tiszaszőlős-Tiszajured közötti helyiérdekű vasút létesítésére.

17 2,1 Az előmunkálati engedély megszerzésétől az építkezés kezdetéig Csávolszky Lajos és Lipcsey Tamás előmunkálati engedményszerzése új fejezetet nyitott a térség vasútépítési elképzeléseinek történetében, hisz a kiindulópontot és a vasútvonal futását illetően eldöntöttnek tűnt a vita. Ez azonban csak részben igaz, az engedményesek törekvései között ugyanis többször fel-felbukkan azon megfontolás, amely a vasútvonal KunmadarasKisújszállás közötti összekötésével számol. Ez a terv azonban kezdetben alig kapott nyilvánosságot, mindenesetre összefüggésben állhatott azzal, hogy az egyik engedményesnek (Lipcsey Tamás tiszafüredi főszolgabírónak) kisújszállási Nagy-Kunság (Társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap, több egylet közlönye) 1890. május 4. Nagy-Kunság, 1890. március 30. Tisza-Füred és Vidéke (Társadalmi, irodalmi, közgazdasági s vegyes tartalmú hetilap) 1890. július 2. 135