Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez / 9. o.

Kolozsvár fővonal kiépítéséről tizenegy másik vasútvonallal együtt már az 1836. évi 25. törvénycikk intézkedett. A Magyar Középponti Vasúti Társaság a pestváci és nem sokkal később a pest-szolnoki szakasz földmunkálatait 1844-ben megkezdte. A pest-szolnoki vasút a Szolnokra bevezető, utolsó, 6-7 kilométeres részének kivételével Pest vármegye területén épült és a város akkori lakott övezetét csak néhány száz méteres szakaszon, a temető és a Tisza-part között érintette. A pest-debreceni fővonalat eredetileg Szolnok elkerülésével Pest-Pilis-BercelHeves-Debrecen irányban tervezték, amelyből Bérceinél szárnyvonal ágazott volna le Szolnok felé. Ezt a tervet azonban módosították és a vasutat közvetlenül Szolnok irányában építették ki. Elvetették a különálló pesti pályaudvar tervét is és a szolnok-debreceni vonalat a pest-váci vasút indóházától ágaztatták ki.

1 Az építkezés irányításában ugyanazok a személyek vettek részt, mint akik a váci szakaszon dolgoztak. A közel 100 kilométeres szakaszt három mérnöki osztályra osztották. Pesttől Pilisig az építkezést Bock osztálymérnök, Pilistől Ceglédig Benkár Dénes osztálymérnök, Ceglédtől-Szolnokig Mück osztálymémök irányította. Az aláépítményi munkálatok fővállalkozója Koppely Fülöp, a felépítményé Tallachini Felicián volt. Jelentősebb vasúti vállalkozók még Muth Brúnó, Muth Adolf, Lechmayer József és Szijjártó György, munkafelügyelőként pedig Francis Tamás, Langits Konrád és Haselbach Mihály tevékenykedtek. Többvágányos állomás csak Cegléden és a szolnoki Tiszaparton épült. A vasút aláépítményét 4,9 m szélesre alakították ki, 1 ; 1,5-es rézsüvei. A felépítmény fektetésénél 26,6 kg-os és 28,8 kg-os síneket alkalmaztak.

2 A felsorolt nevekből kitűnik, hogy a vállalkozók és mérnökök többsége külföldről került Magyarországra, akik a vasútépítésben már bizonyos tapasztalatokkal rendelkeztek. A nagyvállalkozók a vasútépítéshez nem értettek ugyan különösebben, de a kisvállalkozók és a mérnökök többségükben szakembereknek tekinthetők. A pest-váci és a pest-szolnoki szakasz kiépítése Beyse Ágoston Vilmos poroszországi hadmérnök szakmai irányításával kezdődött meg, aki, mint a Magyar Középponti Vasút Társaság vezető mérnöke, az építési igazgató címet 1 Magyar vasúttörténet I. A kezdettől 1875-ig. Szerk.: Dr. KOVÁCS László. Bp. 1995. 128. 2 Uo. 10