Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.

bírája, aki egyben a "Kunság felett bíráskodik és a kunoknak örökös ispánja és bírája, kiktől eme tisztségéért és fáradtságáért évenként három ezer aranyat kell kapnia, amint ez Lajos és más királyi elődök leveleiből kitűnik.

68 A nádori fennhatóság és védelem azonban - miként majd tapasztaljuk - hosszú korszakokon át nem, vagy alig érvényesült. Ez utóbbi összefügg azzal a katonai és gazdasági szerepmódosulással is, amely a jászok és kunok körében bekövetkezett. 3. A királyi hadseregben a bárók, főpapok és a megyei nemesek csapatai mellett az 1300-as évek közepéig igen fontos feladat hárult a könnyűlovas kun és jász csapatokra.

69 Katonai erejük azonban ezt követően szinte észrevétlenül, de folyamatosan gyengült, bár - láttuk - még Zsigmond király idejében is jelentős volt. Ebben éppúgy közrejátszottak a csaknem folytonos katonáskodásból adódó veszteségeik, mint a megtelepedés hatása, vagy egyes csoportjaiknak a koronabirtokról történő elkerülése. Az általános hadászati és hadszervezeti változások is szerepük s általános megítélésük mérséklésének irányában hatottak. Az 1279. évi privilégium csupán katonai szolgálataikat rögzítette. Tudjuk azonban, hogy - mint állattenyésztő királyi népek - kezdettől ún. ökörsütéssel is adóztak a királynak (hadiadó), fejenként egy-egy ökröt adva a koronázás, a házasság és az első fiú születése alkalmával.

70 A rendszeres adózás elemei csak a földművelésre való áttéréssel jelentek meg körükben. Erre vonatkozóan 1365-ből van első adatunk, amikor már a királynak szolgáló philisteusok (jászok) kötelességei közé tartozott: "a királynak, királynénak és hercegeknek, ill. ezek officiálisainak (tisztjeinek) adót (censust vagy collektát) adni, vagy bármi mást fizetni."

71 Györffy György szerint ezt az adót a királyi jászok nem katonáskodó része szolgáltatta. Mi úgy értelmezzük, hogy kapitányaikon kívül minden jász és kun egyformán tartozott ezen vagy ilyen adókat fizetni. Ugyanis - véleményünk szerint - a cezúra nem a katonáskodó és a földműveskunok között húzódott meg, hanem a kapitányok és a többi szabad kun között. Ezt látszik támogatni pl. az egyik 1422. évi oklevél azon részlete is, amely elmondja, hogy katonai szolgálataiért Mócza Miklóst és fiait a király azon népies állapotból, amelyben ezelőtt más kir. philisteusok módjára voltak, kiveszi, felszabadítja, s az ország igazi nemesei sorába iktatja. Ezen kívül Heves megyei Kysyr falujukat, amelyet a királytól nyertek és bírnak, új adomány címen nekik adja oly feltétel alatt, hogy jövőre is, más kir. philisteusok módjára kötelesek szolgálatokat (katonai) MIT 1000-1526. 403. - 1486. évi decretum (VI.) 9. és 11. c; - A nádori salláriumot ezekben az időkben a kincstár fizette meg. (KOCSIS. Gy. 1993. 10.) MOLNÁRÉ. 1964.94. GYÖRFFY Gy. 1990. 292.; - Az ököradót 1506-ban Lajos király születésekor - "ősi szokás szerint"- a királyi udvarnak beszolgáltatták (GYÁRFÁS I. 1883. 348., 433.) Az ökörsütés az allatok bőrébe történő jelek (a király vagy a szék nevének kezdőbetűje) beégetésétől, besütésétől nyerte elnevezését. (GYÖRFFY Gy. 1990.31.) GYÖRFFY Gy. 1990.293. 8,5