Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.

mely valóban csodás világításban tünteti fel imádva szeretett jó királyával egyetértő nemzetünk erejét... "

62 A képviselő testület alapítványt nem tett az ülésen ugyanazon megokolással, mint a bandérium esetében. Mindössze azt határozta el, hogy az ünnepségen elhangzott beszédet 1500-1700 példányban kinyomtatja. Kunszentmártonban a díszközgyűlés szónoka dr. Tóth Ernő országgyűlési és helyi képviselő volt. Beszéde több szempontból eltér a mások által tartottaktól. Ő is áttekinti a nemzet történetét ugyan, de versbetétekkel igyekszik oldani a merev sémát. Bizonyos váteszi gondolatokat is megfogalmaz a jövő tekintetében: "Nagy nap - ez mert nem tudjuk, hogy a jövő ezredév kezdetén magyar szó fog-e még a Kárpátok és Adria között visszhangzani. Nagy Nap! Mert nem tudjuk, hogy a jövő évezred kezdetén erdőn és mezőn magyar dal fog-e még a madár bűbájos énekével versenyezni és összeolvadni. ... - Függetlenségi párti képviselő lévén, így az 1867-es vívmányokkal már korántsem elégedett teljes mértékben - ... az 1848-ban vívott dicső harcunknak köszönhetjük az 1867. évi kiegyezést, mely alkotmányunknak egy részét, de csakis egy kis részét visszaadta. Az 1848-iki dicső fegyverténynek köszönhetjük, hogy a világ legnagyobb hatalmasságai tudomással bírnak rólunk, azoknak köszönhetjük, hogy ma hazánk ezeréves fennállását - habár nem teljes -, de számottevő szabadságban ünnepelhetjük meg, és hogy ezen ünnepünkön a világ leghatalmasabb uralkodóinak üdvözletét fogadhattuk és képviselőit magunk között tisztelhettük" - fejezte be gondolatait az előadó. A képviselő testület a millennium emlékezetére 1.000 forintos alapítványt tett, amelynek évi kamatából (50 Ft) minden év októberében a vagyontalan árvák és a szegény népiskolai tanulók felruházását kívánták elősegíteni.

63 Kisújszálláshoz hasonlóan Mezőtúr városa is kidolgozott egy millenniumi fejlesztési programot. Az 1895-ben elfogadott tervben szerepelt csendőrlaktanya létesítésének támogatására 9.000, ipariskola felállítására 12.000, artézi kút fúrására 24.000, betonjárda építésére 36.000, polgári leányiskola létesítéséhez hozzájárulásra 20.000, fürdőrészvények árára 15.000, járványkórház szervezésére 12.000, tanyai iskolákra 10.500 és a városi közkórház bővítésére 1.600 forintnyi összeg. Mindent egybevéve az évfordulóra szánt fejlesztések összege megközelítette a 100.000 forintot, amivel a város adósságállománya elérte a 300.000 forint értéket.

64 Hozzátehetjük, hogy ez az adósság különösen nem terhelte meg a várost, mivel Mezőtúr az Alföld egyik legmódosabb települése volt ebben az időben, határa nagy kiterjedésű, meghaladta a 70.000 kh-t. A képviselő testületnek a főgimnázium dísztermében, május 10-én tartott közgyűlésén, az előbbiekkel összefüggésben már alapítványra vagy más, jelentősebb elhatározásra nem került sor. Az ünnepi beszédet tartó Fadgyas Károly főjegyző, "elmélkedve a hazafenntartó tényezők felett, azok közül hármat emelt ki, mint SZML Kunhegyes Képv. jkv. 1896. május 10. SZML Kunszentmárton Képv. jkv. 94-97/1896. sz. SZMLTörv. Biz. jkv. 1695/16605/1895. sz. 40